És akkor elérkeztünk az utolsó körig. Durva belegondolni, hogy először azt hittem, egybe rátok zúdítom mind a 15 párt, aztán ugye annyit írtam, hogy két részlet lett belőle. De arra tényleg nem számítottam, hogy végül három blokkban tudom csak közzétenni a kedvenc vámpírpárjaimat. Ám végre itt vagyunk, a dobogósokon van a sor. Őket a legnehezebb megírnom, mert a szívemnek tényleg ők a legkedvesebbek, mindörökké! És van bennem egy "megfelelési kényszer", hogy minél részletesebben és méltóbban adjam át, mennyire szeretem őket. Remélem, azért valamennyire sikerül ezt megvalósítanom! :)

3. Cordelia & Angel (Angel)

Végre elérkeztünk a dobogó alsó fokához. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy Spuffy "csak" hetedik, Cangel meg harmadik helyig vándorolt. Mármint sokan Spuffy-t tartják epicebbnek. Oké, aláírom, elképesztő, amin Buffy és Spike átment, tényleg olyan felépítése volt a kapcsolatuknak, ami krónikákba illő lenne. És Cangel-nek hozzájuk képest kb. semmi sem jutott, az írók sajnos elszúrták a szálukat, pedig szépen indult minden, csak a színésznő terhessége közbeszólt - ami alapvetően nem kéne, hogy gondot jelentsen -, és sajnos az alkotók szemét módon alakították a sztorit innentől kezdve. Pedig lassan, de biztosan tuti megkaptuk volna az ő csodaszép szerelmüket kiteljesedve, nem pedig "csak" az elszórt morzsákat, na meg az egymás iránti vágyakozásukat, a sokat sejtető pillantásokat és elejtett célzásokat, hogy bizony, amit éreznek, az szerelem. Az évődésük csoda volt, részben az is juttatta őket a harmadik helyre. Tudjátok, az a gyengém! De ami a legfontosabb velük kapcsolatban, az a TISZTASÁG! Egy vámpír és egy halandó közti tökéletes és elszakíthatatlan kapocs. Ez jellemezte őket. És ha azt is belevesszük az egyenletbe, hogyan indult minden, végképp a padlóról kell engem felvakarni. Még a Buffy-sorozatban ismerték meg egymást, ahol ugye Buffy volt Angel nagy szerelme. Cordelia-nak ugyan tetszett a titokzatos, sötét ruhás alak, de Angel még akkor nem nézett másra, csak a vámpírvadászra. Volt pár felszínes beszélgetésük, apró poénkodás, de Cordelia akkoriban jóval felszínesebb is volt, mint később az Angel szériában. Ez pedig Angelnek is feltűnt. Nem utálta, de látszott, hogy totál közömbös neki ez az önzőnek is mondható lány. Aztán az Angel pilotban újra összeterelte őket az élet. Cordy színésznő próbált lenni a kegyetlen Los Angelesben - be is adta Angelnek, milyen jól mennek a dolgai -, aztán Angelnek kellett megmentenie, ő meg bevallotta, hogy minden pocsék. Így aztán végül ő is becsatlakozott Angel magánnyomozói életébe, segítve őt és a félig ember, félig démon Doyle-t. Utóbbit az évad felénél történő nagy önfeláldozása után aztán Wesley váltotta, akit szintén a Buffyból ismertünk, és akkoriban vonzódtak is egymáshoz Cordelia-val. De ez mondjuk most Cangel szálát nemigen érinti. A lényeg, hogy Cordelia és Angel hamar barátok lettek, és főleg azután mélyült el a barátságuk, hogy Cordelia "örökölte meg" Doyle képességét. Lényegében víziókat kapott, amiknek hála be tudták azonosítani a közelgő veszélyeket, így oldottak meg természetfeletti ügyeket. A képességnek hála sokkal érzékenyebb, önzetlenebb és hősiesebb lett Cordy. A szíve ennek a lánynak mindig is hatalmas volt, csak nem tudott a benne rejlő tengernyi jóság utat törni magának. Nos, Angel mindezt észrevette, és nem szimplán védelmezőjévé vált Cordelia-nak, akiért mindent kockára tett, ha arról volt szó, hanem a baráti érzések lassan átcsaptak szerelembe. Egyébként mindkettejük esetében ez történt. Látták egymásban a fényt, ami az egyik kedvenc Cangel "összetevőm". Ez az egyik, amit imádok bennük. Hogy mindketten látják, milyen értékes lény a másik. Ők voltak mindig az elsők, akik kiszúrták, ha a másikat bántotta valami, ha őrlődtek belül. Jobbak lettek egymás mellett. Szóval igen, most jön az a szöveg, hogy egymásnak lettek teremtve. De hát mit lehet tenni, ha egyszer így volt? Sőt megkockáztatom, hogy Angel sokkal jobban szerette Cordelia-t, mint Buffy-t valaha. Ahogy Buffy Spike mellett, úgy Angel pedig Cordelia mellett volt a szó legnemesebb értelmében igazán SEBEZHETŐ! <3 Annyiszor mentették meg egymást, olyan rohadt sokszor lelkiztek, annyiszor láttak bele egymás lelkébe, hogy megszámolni sem tudom. Az ötödik évados búcsúcsókjuktól eltekintve amúgy egy igazi csókjuk SEM volt, mindegyik "csak" ábrándkép" volt vagy befolyásolás alatt csókolgatták egymást ezerrel, illetve az első szezon felénél Cordelia azért kapta le Angel-t, mert abban a hitben volt, csók által meg tud szabadulni a látomásoktól, amiket Doyle szintén csókkal adott át a lánynak a halála előtt. De istenem, hiába nem volt a szerelmük beteljesedve egy pillanatra sem, az érzéseik valódiak voltak. Léteztek, emésztették őket belülről és várták a csodát, hogy megélhessék. De erre sajnos sosem kerülhetett sor. Sokat filózom azon, mi lett volna, ha Charisma Carpenter nem a forgatások idején esett volna teherbe, vagy ha az alkotók nem aljas módon kezelik a színésznő várandósságát. Talán akkor tényleg Cangel lett volna endgame. Ezt már sosem tudjuk meg. Ami fix, hogy az első 3 évad tényleg mesés volt a párost tekintve. Hadd ne másszak bele minden részletbe, legyen elég annyi, hogy a lassú felépítésük varázslatosan indult. Az egymáshoz intézett mondataiktól pacává tudtam olvadni. Mikor Angel mondta neki, hogy "Egy igazán rendkívüli nő lett belőled.", vagy amikor megkérdezte, hogy "Van róla fogalmad, milyen értékes vagy?", egyszerűen lelkileg kikészítős jelenetekkel voltak telepakolva a részek. És amikor a csapatban rajtuk kívül már mindenki látta, mennyire szerelmesek egymásba, az is mennyei sztorivonal volt. Konkrétan félszavakból megértették egymást, befejezték egymás mondatait, Angel harcolni tanította a lányt - úristen, azok a jelenetek is milyen meghittek és édesek voltak -, a többiek rávilágítottak, hogy ha Cordelia szenved, abba Angelnek a szíve is belesajdul. És ez tény...elég volt ránézni Angel arcára, amikor Cordy-nak fizikai vagy épp lelki fájdalmai voltak. Angel tekintetében ott ült a tehetetlenség és a szenvedés érzése. Ha tehette volna, egy csettintéssel megoldotta volna, hogy Cordelia soha többé ne szomorkodjon és ne legyenek fájdalmai. A kedvenc párhuzamom, amikor megkérdezték egymást különböző jelenetekben, hogy "Szerelmesek voltunk egymásba?". Oké, ezek már akkor voltak, amikor kezdték tönkretenni a párosomat, de ebben a kérdésben minden benne volt. Minden létező vágyakozás és a be nem teljesült szerelmük vesztesége. És igen, szerelmesek voltak. Ez pedig SOHA nem fog megváltozni. Buffy nagy szerelem volt Angelnek, sosem fogom kétségbe vonni ezt, de Cordelia volt számára az IGAZ SZERELEM! <3 Cordy nélkül Angel elveszett volt. És ezt nem én mondom, az ő szavait idéztem. Angel akkor kapott mindig erőre, amikor mellette volt ez a csodás nő. Istenem, olyan párbeszédeik voltak, olyan szívet tépőn gyönyörű szerelmük, amin sosem leszek képes túllépni. És nem is akarok. Még annak ellenére sem, hogy a lelkemnek úgy könnyebb lenne, hiszen nem láthattam csodaszép happy endet velük kapcsolatban. De akkor sem akarom elengedni őket, hiába fáj. Mindig emlékezni fogok rájuk, és hiszem, hogy a jövőben még a túlvilágon újra egyesülhettek. Ha több részlet érdekel a történetüket tekintve, a moduljukban pár éve sok mindenre kitértem, olvassátok el.  Én most csak azzal zárnám a mondandómat, hogy Charisma és David Boreanaz elé szívesen leborulnék, mert csodát tettek a szívemmel! <3 És hogy melyik Cangel jelenet a kedvencem? Amikor Angel közölte, mennyire elveszett a nő nélkül. És Cordy mondta, hogy csak elfelejtette, ki is ő. Ekkor kérte meg, hogy emlékeztesse rá, Cordelia pedig ismét bizonyította, hogy ő ismeri a legjobban Angel-t. És kis híján kimondta, hogy ebbe a fénnyel teli szuper pasiba lett szerelmes, de végül elharapta a mondat végét. Ahogy akkor Angel ránézett, abban minden benne volt. Ironikus módon ez a jelenet az egyetlen ötödik szezonos részben volt, amibe Cordelia még utoljára visszatért. Aztán a lelke az egyetlen igazi csókjuk után szépen tova is szállt. De nekem akkor is ez a kedvenc. Ez jut eszembe először, ha valaki megkérdezi, melyik momentumuk a világom közepe. Mert ahogy már talán többször is kitértem rá, ők egymás LELKÉBE láttak. Feltöltötték egymást, erőt adtak egymásnak. Ezek voltak ők. Ezt képviselte ez a jelenet is. A legtündéribbek, a legdrágábbak, akiknek sajnos végül semmi sem jutott abból, amit a gyönyörű szerelmük érdemelt volna. De köszönöm, hogy az életem része lettek, amikor pár éve először végignéztem az Angel-t. Mindig a szívemben élnek! <3

2. Camille & Klaus (The Originals - A sötétség kora)

Hol is kéne kezdenem? Talán ott, hogy nem sok választja el őket az első helytől! És nem viccelek. Ó, nem, az első helyezettjeim be vannak biztosítva, és nemcsak ezen a listán, hanem az ÖSSZES létező fiktív páros listáján, viszont ez egy TOP 15 vámpírpáros toplista, és Klamille kettőse és az első helyen lévők közt csak egy vékonyka, már-már láthatatlan határvonal húzódik. Ezt szerettem volna letisztázni az elején. Plusz még annyi, hogy NINCS olyan páros ezen a nyavalyás listán, akikért több könnyet hullattam volna, mint ezért a két drágaságért. Na, ezen a téren garantáltan ők az elsők! Amin átmentek a The Originals első három szezonjában, arra az érzelmi amplitúdó talán nem is megfelelő kifejezés. És hozzáteszem, én is ezen mentem át. Összevissza cikáztak miattuk az érzéseim az első pillanattól. Na, nem arról van itt szó, hogy hol szerettem, hol nem bírtam őket. Jesszus, dehogy! Soha egy másodpercig sem szűntem meg teljes szívemből szeretni Klamille-t. Egyszerűen csak az ő jeleneteik hol az összes könnyet kiküldték a szememből, hol pedig nem tudtam abbahagyni a vigyorgást. Így utólag nem is értem, miért nem lettek sok-sok éve ők a legek legjei instant a sorozatban, amikor elkezdtem nézni. A 11. helyen lévő Haylijah ugyebár még mindig sokat jelent nekem, de szerintem ha nemsokára újranézem a szériát, már tényleg el leszek veszve a múltbeli énem lelki világának nagyítóval való kutatásában, mert keresni fogom az okot, amiért Klamille nem lett az első szezon óta a világom közepe. Az újranézésnél ezzel már nem lesz probléma, ugyanis EGY olyan pár sincs a testvérsorozaton belül, aki a közelükbe tudna férkőzni, hiába szeretek több csodapárt is a The Originals-ban. Most már a szívemben a legnagyobb fiók mindig az övék lesz! Az én csodáim, a "bátor csapos" és a "100 dolláros fickó", ahogy egymást nevezték néha, ezzel utalva az első találkozásukra. Cami ugyanis a Rousseau's nevű bár csaposa volt ekkor, és bátran szembeszállt Marcellel, aki fogadott Klausszal, hogy ha az utcán sétáló lány nem fut el riadtan, életben hagyja. És bizony Cami halálmegvető bátorsággal visszaszólt az őt hirtelen meglepő vámpírnak, Klaus az erkélyről figyelte az eseményeket. Aztán a bárban Klaus 100 dollárt nyomott a lány elé az asztalra, ami valljuk be, elég szép borravaló volt. :D Aztán a New Orleans-i éjszakában a téren Cami csodálta egy festő munkáját, amikor Klaus odalépett hozzá. Megjegyzem, a TVD negyedik évadának egy részében történt, amikor bevezették a testvérsorozatot. Nos, mivel én sosem shippeltem Caroline-t és Klaus-t, könnyen belezúgtam az Eredeti vámpír és a szőke halandó románcának a lehetőségébe, amint megpillantottam őket. De hozzáteszem, ha szerettem is volna Klaroline-t, azt tuti észrevettem volna, hogy Cami-vel mennyivel különlegesebb a köteléke már a sztori elejétől fogva. Cami-t Klaus rögtön óvni akarta minden bajtól, szerintem ha tehette volna, védőburkot vont volna lány köré. Azonnal gyengéd volt vele, már az első szezon elején nem bírta elviselni, ha a nő szomorú volt. Olyannyira, hogy a fájdalmát is el akarta űzni. Igaz, ehhez megigézte őt, hogy felejtse el a múltjának egy tragikus szeletét, de azért tette, hogy ne szenvedjen és hogy ne essen baja. Ha valaki bántotta a nőt, Klaus megtorolta. Egyszer mondta is Caminek, hogy már azért megölne bárkit, ha fájdalmat okoz Caminek. Klaus-t, ezt az 1000 éves vámpírt lenyűgözte ez a halandó erős nő, és Camille volt az EGYETLEN, aki kihozta az emberséget Klausból! Cami mindig bízott Klausban, mindig mellette állt. Oké, aláírom, az első szezon legelején még kihasználta a lányt, mert megigézte, hogy jelentsen neki Marcelről, illetve vele akarta megíratni a memoárját, de akik nézték a TVD-t, pontosan tudják, hogy Klaus bizalmi gondokkal küzdött egész élete során. Bár látta, hogy Cami különleges, ezért is kereste annyiszor a társaságát, de azonnal nem tudta lebontani a falakat, amiket maga és a szíve köré épített, ezért volt szükség igézésre. De szépen lassan a nő jósága, tisztasága, ereje, őszintesége utat tört magának egyenesen Klaus szívébe. Klaus soha a több száz év alatt, amit a földön töltött, de tényleg SOHA nem óvott úgy senkit, mint Cami-t. Ahogy ránézett, ahogy hozzá ért, a tekintetében, az érintésében mindig annyi megbecsülés, tisztelet és mély szeretet volt, amit mással szemben nem mutatott. Kivéve persze a lányát, Hope-ot, de az másfajta szeretet. Az a legerősebb kötelék a világon. És ez is olyasmi, amit Cami tökéletesen látott és értett. Részben Camille volt az, aki megmutatta Klausnak, hogy valójában milyen csodálatos apa. Hogy mennyi jóság van a férfi szívében valójában. Hogy jobb annál, mint amilyennek hitte magát. Istenem, de szeretnék máris ahhoz a részhez ugrani, ahol erre visszautal Klaus, de még nem szeretnék ott tartani. Túl szép és túl fájdalmas egyszerre. A lényeg, hogy a lánya iránti szeretethez nyilván semmi sem fogható. De ahhoz a SZERELEMHEZ sem, amit Cami iránt érzett. Már csapongok itt egy ideje, elnézést, csak túl sok gondolat kavarog a fejemben és főleg túl sok érzés a szívemben. Engedjétek meg, hogy különböző idézeteket bepötyögjek nektek. Csak apró részleteket különböző részekből. Azok többet érnek minden szónál. És még így sem fogok tudni ide minden idézetet kitenni. De szeretném, ha jobban rálátnátok az ő különleges és varázslatosan szép kötelékükre.

Klaus közli vele, hogy többé nem lehetnek barátok: "Az első perctől megfogtál. Egy férfit, akit a démonai tönkretettek, és ezek a démonok nem szunnyadnak, hanem pokoli elszántak, hogy végezzenek velem. És mindennel, amit gyönyörűnek találok. És te...te gyönyörű vagy." (1x22)

---

Klaus elmondja a 2x19-ben, hogy nem ölte meg Aiden-t,
csak Hope-ot védte a hazugsággal, hogy féljenek tőle, mert így jobb:

Cami: Nekem is félnem kéne tőled?
Klaus: Jobb lenne neked, ha így tennél. Ha elhinnéd, hogy az a szörnyeteg vagyok, amilyennek lefestenek. És aztán egy nap, amikor ennek vége, talán megtalálnálak és ártatlannak vallanám magam. És mivel te vagy te, hinnél nekem. És együtt töltenénk egy tökéletes délutánt egy sarki kávézóban. Én pedig nem kívánnék semmi mást. Egy jobb ember hazugsággal védekezne, de én nem vagyok ilyen ember, ezért rád hagyom az igazság terhét, amit senki sem fog elhinni.

---

Klaus a 2x22-ben ismét letesz Cami elé egy 100 dollárost, mint az első napon.

Cami: Tudod, amikor először jöttem a városba, adtál nekem egy ilyet. Egy másik lánytól vettem át a műszakot. Ha ez nem történt volna meg, akkor most valaki más állhatna itt helyettem.
Klaus: Tudod, én ezt szívesebben nézem másik oldalról. Ha nem lett volna az az este, ez a bár, az a 100 dolláros bankjegy, akkor a Jackson Square lett volna, ahol egy festményt nézegetünk. Vagy a Frenchmen Street, ahol jazzt hallgatunk. Megtaláltalak volna. Köszönöm...az italt.

És ezzel a lendülettel kiviharzott a bárból, pedig teljesen mást akart mondani neki. Az érzéseit akarta megvallani, de Klaus "Rettenthetetlen" Mikaelson sokáig nem merte szavakba önteni a szerelmét. Legalábbis nem konkrétan. Mert mélyen belül Klaus a legsebezhetőbb volt a testvérei közt. És nagyrészt Cami miatt engedte le a páncélját, mellette vált igazán sebezhetővé. Ezzel együtt pedig félt, hogy ha lenyom a nőnek egy konkrét szerelmi vallomást, ha teljesen átadja neki a szívét, végül elveszíti őt. Ami...nos, sajnos így is lett. De még könyörgöm, hadd írjak a tragédia előtt néhány dolgot. Ez a fent kiemelt három kis jelenet tényleg csak szelete mindannak, amin az első két szezon alatt is átmentek. És még mindig jutott nekik majdnem egy teljes évad. A harmadikban pedig már ők is jóval egyenesebbek voltak, az érzéseiket tovább képtelenek voltak palástolni. Mielőtt viszont rátérek a nagy csodára, majd a mélypontra, hadd jegyezzem meg, hogy Cami úgy tudott szembeszállni és vitatkozni Klausszal, mint senki más. Cami belelátott Klaus lelkébe kb. az első pillanattól, mindig szembesítette a férfit minden hibájával, rossz döntésével. Soha nem hunyászkodott meg, a "fogd be" számtalanszor elhagyta a száját. Olyan szinten olvasott be ennek a másokban bármikor félelmet keltő ősvámpírnak, hogy egyszer Klaus meg is jegyezte, hogy másokat ezért már rég megölt volna. De Cami-t tényleg képtelen lett volna bántani. Esküszöm, szerintem fizikailag sem lett volna rá képes, hogy véget vessen a lány életének. Mintha bele lett volna kódolva Cami védelme. A férfi lelkét megragadta az első pillanatban és azóta sem eresztette el. Egy másodpercre sem! A 3x01-ben nagyon durván leteremtette Klaust és kicsúszott az is a száján, hogy Klaus mekkora érzéketlen csalódás. Eddig a pontig Klaus szinte mosolygott Cami kirohanása alatt, de ekkor elkomorult. Cami is abban a pillanatban megbánta, amint kimondta ezt. De a java ekkor jött. Klaus majdhogynem suttogva, könnyes szemmel mondta neki, hogy "Tartsd meg az ajándékot. Neked festettem." Éééés kész, végem van, könnyzápor újfent! Akinek a leghálásabb vagyok azért, mert Klamille végre összejött, az Rebekah. Ő nyitta fel a bátyja szemét karácsonykor a 3x09-ben, hogy Klaus ne sétáljon el a szerelemtől, hanem inkább az irányába induljon el. Ezután beszélt Cami-vel. Amit bocsi, de ismét idéznem kell. Az a jelenet a MINDENEM!!! És eskü, nem a régóta várt csókjelenetük miatt - persze az is tökéletes volt, mint minden kettejükben -, de maga a szitu, a párbeszéd, a mosolyok, a pillantások... Így egybe az egész maga a csoda!

Klaus: Annyira...
Cami: Azt ne mondd, hogy fáradtnak tűnök. Elég régóta élsz már ahhoz, hogy tudd, egy nőnek sosem mondatod azt, hogy fáradtnak tűnik.
Klaus: Azt akartam mondani, hogy elmélázónak tűnsz.
Cami: Haha!
Klaus: Egy pennyt a gondolataidért.
Cami: Rád gondoltam és arra, amit Rebekah mondott. Igaza van? Úgy tekintesz rám, mint egy törékeny dologra, amit üveg mögött kell tartani, hogy megvédj Aurorától...
Klaus: Ne, kérlek... Ha belegondolok, hányféleképpen bánthatott volna téged...
Cami: Nem tette. Klaus, nem bántott... Miattad. Már nem is számolom, hányszor voltál ott nekem és mindenkinek, aki fontos számodra, de ma megmentettél valakit, aki semmit sem jelent neked. Miért?
Klaus: Mert te ezt kívántad. Mert ami neked fontos, az nekem is fontos. Ami boldoggá tesz téged, szeretném, ha megmaradna. Ami megrémít téged, azt szét akarom tépni. Nem akarlak üveg mögül nézni, Camille.
Cami: Te mit kívánsz?

Ééés csók!!! Na jó, lassan be kéne fejeznem, ugye? Már csak azért is, mert ha az első kedvenceimről nem írok kb. ennyit, tuti bűntudatom lesz. Szóval térjünk rá a lényegre. Alig kaptam meg a drágáimat, alig jöttek össze, még abban a részben Cami meghalt Klaus mellett fekve. Aurora igézte meg még, amikor fogva tartotta, hogy végezzen magával, ezzel is tönkretéve Klaus boldogságát. Ám előtte még megitatta a vérével, szóval Cami "tisztasága", amit Klaus annyira szeretett és becsült benne Aurora szerint, köddé vált, amikor vámpírrá vált Cami. És igen, kicsit megváltozott a nő viselkedése, ami fájt Klausnak, de csak mert tudta, hogy Cami nem ilyen. De tudatta a nővel, hogy az érzései nem változtak iránta. Aztán eljött a 3x19 pillanata. Cami-t megharapta Lucien, ami lassan végzett Cami-vel. Amikor átment Klaushoz, érezte, hogy haldoklik és kimondta, hogy szereti őt, de a férfi nem volt hajlandó ugyanezt megtenni. Azt mondta, "Holnap is el tudom mondani, hogy szeretlek. Ma nem halsz meg." Azonban sajnos nem talált megoldást, pedig még a hegyeket is megmozgatta, de nem tudott mást tenni, mint a nap végén megállni, elfogadni az elkerülhetetlent. Hogy el fogja veszíteni az ő fényét. És ezt sem én találtam ki. A sorozat folyamán, Cami halála után is voltak momentumok, amikor ez valamilyen formában elhangzott. Klaus többször is mondta, hogy ő maga a sötétség, de például pont Cami halálakor a nő visszautalt egy szövegre, ami a testvére sírján volt olvasható: "a fény ragyog a sötétségben és ezen a sötétség nem kerekedik felül." Számára Cami volt a fény maga! Ő világította be a lelkét, és amikor Cami haldoklott, belépett a nő elméjébe, ahol elvitte a térre. Arra a pillanatra, amikor anno nézték együtt a festményt. Cami meg is jegyezte, hogy Klaus minden részletre emlékszik. Hát igen... a nővel kapcsolatban MINDENRE tökéletesen emlékszik. Cami mondta neki, hogy olyan, mintha mindig is ismerte volna Klaus-t. Klaus pedig végül kimondta, hogy szereti. Cami ekkor mondta, hogy "Azt hittem, ezt csak holnap fogod kimondani. De nekem már nincs több holnapom, ugye?" Istenem, megint nem tudom abbahagyni a sírást. Cami bátor akart maradni, de ekkor már nem volt rá képes. Ott ült rettegve a haláltól Klaus mellett, akibe teljes szívéből szerelmes volt, és akivel megérdemeltek volna egy hosszú boldog közös életet. Még akart Klausszal időt tölteni, mondta is, hogy bár ne hagyta volna cserben a férfit pszichológusként. És most hadd idézzek ismét, mert az ő kapcsolatukat ennél jobban nem lehet bemutatni.

Klaus: Egy pillanatig se hidd, hogy cserbenhagytál! Megállítottad a kezem... elfojtottad a haragomat. A jóságot inspiráltad bennem. És ellentétben az összes lélekkel, akikkel találkoztam és akiket elfelejtettem a hosszú idő múlásával... Téged magammal viszlek.
Cami: Azt hiszem, ez halhatatlanná tesz engem.

Ezután kérlelte Cami-t, hogy még maradjon egy kicsit. A lelkem beleremeg, ahogy most visszanézem ezt a jelenetet. Klaus könyörgött, hogy még ne haljon meg. Cami mondta, hogy ő sosem hitte, hogy ő lenne Klaus fénye - itt a férfin látszott, hogy legszívesebben vitatkozna vele -, de Cami még utolsó leheletével azt mondta, hogy igenis van fény Klausban. És hogy végül ő maga lehet a fény a kislánya, Hope számára. Emlékeztek, amikor azt írtam, hogy Cami mindig is belelátott Klaus lelkébe? Hát tessék, ez az egyik, ha nem a legszebb példa erre! <3 Ezután már nem tudott beszélni, Klaus tartotta a karjában és egy gyönyörű búcsúszöveget mondott neki arról, hogy békére lelhet ott, ahovaegy nap ő maga is távozik. Ez szerintem tényleg egy célzás lehetett, szeretnék hinni ebben, hogy a túloldalon újra egyesült a lelkük. És Cami végül már nem lélegzett. Keserves, a szívemet millió darabra törő tragédia ez, amin sosem fogok tudni teljesen továbblépni. Azt viszont hadd tegyem hozzá, hogy Klaus évek múltán is, mind a negyedik, mind az ötödik évadban Cami-t hallucinálta többször is, sokat gondolt rá, álmodott vele. És ez is csak azt bizonyítja, hogy Klausnak mindig is ő volt az IGAZ SZERELEM! Sosem felejtette el a nőt! És még a hallucinációi alatt is egyértelmű volt a soha el nem múló szerelme a nő iránt. Egyszer, konkrétan az 5x13-ban, a fináléban még Caroline-nak is elmesélte, hogyan ismerte meg Cami-t. Azt mondta, hogy ez a nő intelligens, gyönyörű, erős volt, és nagyobb szíve volt, mint a Nap. Amikor pedig az utolsó jelenet végén a bátyjával, Elijah-val együtt önszántukból a halált választották, úgy érzem, tényleg újra találkozott Cami-vel. Ahogy Hayley várta Elijah-t a túloldalon, valami azt súgja, Camille is várta Klaus-t. Aki pedig végre egy örökkévalóságon át együtt lehetett az ő bátor csaposával, a szívének egyetlen és legnagyobb szerelmével! <3 Köszönöm Leah Pipes-nak és Joseph Morgan-nak, hogy a varázslatos lényükkel és a köztük lévő kémiával még gyönyörűbbé tették Klamille párosát! Tényleg a szívem csücskei lesznek, míg világ a világ, ezen semmi és senki sem változtathat! <3

1. Caroline & Stefan (The Vampire Diaries - Vámpírnaplók)

Klamille-ről olyan regényt írtam, amit bár szeretnék itt megugrani, mert így lenne "illő", de félek, hogy Steroline esetében gyorsabban elfogynak a szavaim, mert a szívemnek így könnyebb. Több mint 5 éve finálézott a TVD, de azóta sem tudtam megemészteni az ő elvesztésüket. Klamille-ét sem, de amit Steroline iránt érzek, az túlnőtt rajtam is. Az a fájdalom, amit a TVD finálé óta cipelek, hatalmasabb, mint el tudjátok képzelni. Így hát nem is szívesen hagyok időt ennek a fájdalomnak, hogy bekebelezzen. Ezért sem ígérek regényt, hiába érdemelné meg Caroline és Stefan, hogy ezt megkapja tőlem. Ha egyszer megírom a moduljukat, az még részletesebb lesz, mint amit most Klamille kapott tőlem, de jelen pillanatban minden könnyemet kisírtam a második helyen lévő drágáimnál. Steroline-ra már nem tudom, mennyi erőm maradt. Hátha most is összejön a részletes leírás, ki tudja? De igyekszem méltóképpen átadni nektek, mit jelent nekem ez a két kincs. Röviden és tömören: ők a levegőm! <3 De azért ne higgyétek, hogy a shippelésem azonnal kialakult. Mármint igen, észrevettem a potenciált, vagyis pontosabban felfigyeltem a pilotban a jeleneteikre. Amikor Caroline látta vonulni a suli folyosóján a "rejtélyes új srácot" (ahogy Care később az esküvőjükön fogalmazott Stefanról), rögtön megtetszett neki, meg is jegyezte Bonnie-nak, hogy "júniusi esküvőt tervezünk", és megtudott egy csomó infót Stefanról néhány perc leforgása alatt. Annyira lelkes volt, aztán amikor egy kinti bulin odament a sráchoz, hogy elhívja a vízeséshez, ráadásul elég egyértelműen tudtára adta, hogy érdeklődik iránta, Stefan hamar lehűtötte a kedélyeket, amikor beközölte, hogy ők ketten sosem fognak összejönni, majd otthagyta Care-t. Na, ez egy olyan momentum volt, amikor megjegyeztem, hogy soha ne mondd, hogy soha, de alapvetően nem kezdtem el instant teljes erő- és szívbedobással Team Steroline feliratú pólókat gyártani. Ekkor még. A rész végén sajnáltam Caroline-t, amikor arról panaszkodott Bonnie-nak, hogy ő soha sem kell azoknak a srácoknak, akik neki tetszenek, és hogy ő sosem az Igazi. Hmm...bárcsak a jövőbeli Caroline mondhatta volna ennek a szomorkodós, ekkor még halandó lánynak, hogy kb. minden sráccal randizni fog ebben a sorozatban, és egy ponton a legtöbbjük szerelmes is lesz belé, aztán végül az igaz szerelem is megtalálja pontosan annak személyében, akit a pilotban kinézett magának! :D Ekkor még nem ő kellett Stefan szívének, de azért feltűnt, hogy az első évadban még elég felszínesnek mondható Caroline-nal valamelyest elkezdett törődni az akkor még Elenába szerelmes Stefan. Amikor Caroline elkezdett Damonnel...hát, nem is tudom, hogy nevezzem a dolgot, de mindenesetre hívjuk "járogatásnak", Stefan bátyja élő vérzacskónak használta Care-t, aztán megigézte, hogy mindig elfelejtse, hogy bántotta. Stefan ezt nem nézte jó szemmel, megpróbálta Damon-t leállítani. Aztán amikor Caroline már Matt-tel randizgatott, dupla randira mentek Stelenával. Azt tudni kell, hogy régen Elena és Matt együtt voltak, a pilotban tudtuk meg, hogy Elena szülei halála után szakítottak. Ők többet nem is jöttek aztán össze. De ezen a bizonyos dupla randin Elena és Matt sztorizgattak a múltból, közös emlékeket elevenítettek fel, ami Caroline-nak rosszulesett. És ezt Stefan ÉSZREVETTE! Mindig feltűnt neki, ha Care-nek valami baja volt. Mondjuk alapvetően jó érzéke volt Stefannak az ilyesmihez. Empátiának nevezik, ezt a szót kerestem. :'D A kapcsolatuk igazán a második szezonban indult el a hosszú, de csodaszép felépítés útján. Én is akkor kezdtem el egy szempillantás alatt imádni kettejüknek már a gondolatát is. A 2x02-ben Stefan segített Caroline-nak megszokni az új életét, hiszen szegény lány akarata ellenére vámpír lett. És először teljesen össze volt zavarodva, kis híján Damon karót is döfött belé, de Stefan időben érkezett, hogy megmentse a zavart lányt. Ahogy a mosdóban lemosta a lány arcáról a vért, ahogy megnyugtatta, és főleg amikor mondta, hogy "Nem hagyom, hogy bármi történjen veled.", az én shipper szívemnek ezek együtt megadták nemcsak a kezdő löketet, hogy szeressem őket és drukkoljak nekik, hanem egyenesen a fellegekbe kerültem. Szóval igen, rögvest fel is szálltam a Steroline vonatra, és már több mint 10 éve rajta vagyok. Töretlenül, mindörökké! Annyi vicces, édes és meghitt pillanatuk volt, miközben erősödött a barátságuk. Hiszen nem áltathatjuk magunkat, kezdetben ez nem szerelem volt. Vagyis Caroline részéről talán, de ő sem vette észre, mert a pilot utáni elutasítás után elnyomta a vonzalmát Stefan iránt, és közben ő is továbblépett, előbb Matt-tel, majd Tylerrel, akivel még komolyabb volt a kapcsolata. Stefan meg ugyebár egyedül Elenát látta maga előtt nagyon sokáig. Szóval nem, ez jó darabig nem volt más, mint egy egyre szebbé avanzsáló mély barátság. Számíthattak egymásra, mindent megbeszéltek, tanácsot adtak, megmentették egymás életét, és még sorolhatnám. A 2-4. évadok nagy része így telt. Sőt még az ötödik is, de azt már nem szeretem a barát kategóriába sorolni, mert akkor már fordulni kezdett a kocka látványosan. De nem rohanok ennyire előre. A második szezonban Stefan többször is borzasztóan aggódott Caroline-ért. Egyszer, amikor a lányt vérfarkasok megkínozták, ezt pedig telefonon végighallgatta, meg is fenyegette őket, hogy ha tovább bántják, végez velük. Nyilván megmentették a lányt, utána Stefan hazakísérte, később pedig visszament és elvitte magával Elenát meg Bonnie-t, hogy Care ne legyen egyedül. Egyik legédesebb korai momentumuk ez. Talán a korai évadokból ez a legnagyobb kedvencem, ami Steroline-t illeti. Ami még inkább tetszett bennük, hogy Stefan többször is hangoztatta, hogy ő bizony nem táncol, nem tud, nem akar, még Elenát is volt, hogy elutasította, de Caroline-nal már az első évadban is önként a táncparketten lejtett, sőt kb. minden évadban minimum egy táncuk volt. Többször ropta Caroline-nal, mint Elenával vagy bárki mással a sorozatban. A harmadik évadban előjött Stefan rosszabbik énje, amit régóta kordában tudott már tartani (Ripper Stefan), így abban a szezonban lényegesen kevesebb jelenetük volt, de Caroline még akkor is támogatta a srácot, kiállt mellette több alkalommal is. És akkor jöjjön a negyedik évad. Úristen, annyi csodás sztorit hagytam ki már eddig is, mostantól meg pláne vissza kell fognom magam, mert nem akarok Klamille 2.0 hosszúságú szövegig elmenni. De ekkor indult be igazán minden. Elena vámpír lett, hivatalosan is Damoné lett a szíve, Stefané meg össze lett törve. Care volt ott mellette, mondta is neki, hogy Stefan végig vele volt, amikor a vámpírléttel küzdött, és most hadd legyen ő is mellette a nehéz időszakban. Caroline mosolyt tudott csalni az arcára akkor is, amikor épp Elena miatt szomorkodott vagy dühöngött. Eleve Care mondta el neki, hogy Elena összejött Damonnel, mert egyszerűen képtelen volt sokáig titkolni ezt előle, hiába kérte meg rá Elena. A támasza volt a srácnak a szakítás után is. Folyton üzengettek egymásnak, hívták egymást, lelkiztek. Caroline ekkor már nem bírta nézni, ha Stefan szenvedett, amikor pedig Tyler vérfarkas üzemmódban nem tudta kontrollálni magát, hiába volt ott Elena is, Stefan elsősorban Caroline-t védte a "fenevadtól". Szépen lassan a legmélyebb barátság kialakulása után elkezdett a kapcsolatuk más mederbe sodródni. Félszavakból is megértették egymást, megismerték egymás legapróbb rezdüléseit is. Nem is lep meg, hogy a TVD, sőt a sorozatok történetének leggyönyörűbb párosa lettek, hiszen a legszilárdabb alapokra építették fel a mindent elsöprő szerelmüket. Na, de kanyarodjunk vissza még egy kicsit a negyedik szezonhoz, meg ahhoz, hogy én a teljesség igénye nélkül hadoválok néhány csodás momentumról. A 4x16 az egyik kedvencem, amikor Elena már kikapcsolta az érzéseit, nagyban buliznak, Caroline és Stefan meg beszélgetnek a kialakult helyzetről, és most jön a lényeg:

Stefan: Sajnos van ez a kis problémám... Amikor túl keményen bulizom, végül embereket ölök.
Caroline: Nos, a józansági trénered zöld utat ad neked. Mármint, ugyan már! Tele a buli dögös csajokkal, te szingli vagy, és...nos, te vagy te. 
Stefan: Szóval mit kéne tennem? Csak ragadjak meg egy lányt, dobjam a vállamra és vigyem a táncparkettre?
Caroline: Csak fogadd meg a saját tanácsodat. Érezd jól magad, rendben? Megérdemlünk egy kis szórakozást.

Erre Stefan mit tett a cuki kis mosolyával? Felkapta Caroline-t és vitte táncolni. Annyi ilyen és ehhez hasonló magával ragadó percük volt még. Nehéz most rövidre fogni - higgyétek el, már így is sok momentumot nem emeltem ki külön, amit szerettem volna, hiába hosszú már most a szövegelésem. Ez a kvázi rövid változat. Amit még nem hagyhatok ki idézet címszó alatt, az a 4x19, amikor...na, mit csináltak már megint? Igen, táncoltak! Közben arról beszéltek, milyen hatással van Elena közelsége Stefanra, és hogy nem tudja, hogyan kéne továbblépnie. Caroline ekkor mondta ezeket a szavakat:

Úgy gondolom, hogy egy nap majd találkozol valakivel, akibe őrülten beleszeretsz, és úgy lépsz tovább, hogy észre sem veszed.

Ebben a pillanatban pedig még Stefan-t is szíven találták ezek a szavak. Látszott, hogy a tudatalattija alaposan megrágta ezeket a gondolatokat. Amikor a szezon végén az első évadban megölt legjobb barátja, Lexi visszatért, közölte is Stefannal, hogy látja, le lett cserélve egy másik szőkére, aki nem értette, miért néz rá sokat sejtetően Lexi, és amikor a lány megjegyezte, milyen "aranyos" Caroline, Stefan mondta, hogy ne kezdje ezt el. De basszus, még a rég halott legjobb barátja is észrevette, hogy Steroline-ból lehet barátságnál több. Az ötödik szezon pedig csak még inkább egyértelműsítette ezt. Stefannak a szezon elején nem voltak emlékei, és amikor egy bulin berúgott, mellébeszélés nélkül közölte Caroline-nal, akit képeken látott, hogy "személyesen még dögösebb vagy". Amúgy az évadban nagyobb támaszai voltak egymásnak, mint előtte valaha. Még ekkor nem voltak emlékei, de az 5x04-ben beszélgettek a kriptában, Care szomorú volt Bonnie halála miatt, akire Stefan épp nem emlékezett, de biztosította Caroline-t arról, hogy ő mindig ott lesz neki. Mert úgy érzi, a lányra mindig számíthatott, szóval hadd legyen ő is ott mellette. Értitek, emlékek nélkül bejátszottak egy ilyen meghitt pillanatot! Istenem, de szívesen kiemelném az összes ötödik szezonos csodapercüket, de erre tényleg nincs idő. Amit még muszáj, az az 5x12, amikor Tyler kiakadt, mert Caroline lefeküdt Klausszal (ekkor már nem volt együtt Care-rel, egyébként!), és nekitámadt Caroline-nak dühében, Stefan gyorsan leállította, akinek Tyler az arcába mondta a történteket. Ekkor Stefan ránézett a lányra úgy, mint akinek fáj ez a tény, Caroline szégyenében kiment a szobából, viszont ezt követően Stefan behúzott Tylernek, és mondta, hogy Care nem ezt érdemelte! A rész végén pedig Care megkérdezte, hogy Stefan szerint ő borzasztó ember-e azért, hogy lefeküdt Klausszal. És annyira imádtam Stefant a szarkasztikus válaszáért, mert felvidította az angyalomat. Ez is olyasmi, ami miatt a szívem jelentős hányada mindig az övék lesz. Mert eleve csodás a jellemük, a TVD univerzumában a kedvenc karaktereim külön-külön is (azért nem mindig úgy jön ám ki a lépés, hogy a párosom mindkét tagja kedvenc karakterem mindenki közt, de itt ez történt), ám amikor egymást kellett felemelniük, amikor egymás fényei voltak a sötétségben, akkor még nagyobb lett a szívük. Ami az ember azt hinné, már nem nőhet hova, erre tessék! <3 Egymásért még csodásabbak voltak, még önzetlenebbek, még szerethetőbbek. Ebben az évadban már Caroline féltékenysége is megmutatkozott, sőt még Stefané is, főleg az évad vége felé. Amikor az Utazók fogva tartották Stefant, Caroline pedig vállalta, hogy megöli Stefan hasonmását, de végül ő nem volt rá képes - ekkor lépett közbe Enzo -, visszakullogott Stefanhoz az 5x17 végén, és szó szerint összebújva aludtak el egy csodás párbeszédet követően, amiben elhangzott, hogy Stefan tudta, hogy Care képtelen lenne megölni egy ártatlant, mert "ez teszi őt azzá, aki". <3 És mondom, az együttalvásuk tündéri volt. Amikor az évad végén Stefan meghalt Caroline szeme láttára, az az üvöltés a lánytól még mindig libabőrt és könnyeket okoz nekem. Imádtam, hogy a túloldalon Lexi ismét megjelent, és még konkrétabban közölte Stefannal, aki nem vette észre a Caroline-nal való jövője lehetőségét, hogy visszajuttatja a barátját még az első randija előtt Caroline-nal. A rész végén is volt egy édes jelenete Steroline-nak, amikor vigasztalta Stefant, aki Lexi és Damon nélkül tért vissza a túloldalról. A hatodik szezon nem indult túl jól a párosnak, bár mivel tele volt évődésekkel, én ezzel vitatkoznék. Viszont tény, hogy Stefan távolságot tartott mindenkitől, az évad elején annyiszor hagyta faképnél a szomorkodó Caroline-t, hogy megszámolni sem lehet. Végül kiderült, ami szerintem egyértelmű is volt. Hogy azért nem akart beszélni a lánnyal, sem látni őt, mert tovább akart lépni, de ha ő marasztalja, nem tudott volna megpróbálni új életet kezdeni. A szív megszakad, ugyanakkor hevesen dobog is ettől a ténytől, mert ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy Care lett volna az egyetlen, aki miatt nem tudja maga mögött hagyni a múltat. A 6x06-tól kezdve viszont - miután Damon visszatért - minden erejével azon volt, hogy kiengesztelje Caroline-t. A kémiájuk ekkor erősebben ragyogott, mint valaha. Az évad tele volt csodákkal, például kiderültek Caroline érzései, Damon, Elena, de még Alaric is szembesítették Stefant mindkettejük egymás iránti érzéseivel, de legalábbis célozgattak rá ezerrel. Caroline igazán akkor kezdett enyhülni, amikor kiderült, hogy haldoklik az anyukája. Stefan végig mellette volt, újfent a támasza volt, mint már oly sokszor a széria alatt. Az együtt töltött idő pedig végre az ő szemét is felnyitotta. Még egy 6x19-es visszaemlékezésben láthattuk is, hogy a 6x13 idején Stefan beszélt Care haldokló anyukájával, és neki elmondta, hogy az időzítés nem tökéletes, és amikor majd elindul más irányba a lánnyal, szeretné, ha tökéletes lenne. Hát nem édes? Amúgy a 6x14-ben történt meg a legszebb varázslat, a sorozattörténelem legszebb első csókja! Éppen az édesanyja halála előtt. Szóval ezután a bűntudat és egy rosszul intézett beszélgetés után (Stefan nem volt elég konkrét a temetés előtt, de csak tiszteletből, amit Care félreértett) a lány kikapcsolta az érzéseit. Hadd ne másszak bele mélyebben, de végül kikapcsoltatta Stefannal is az érzéseit, és történt néhány esemény, ami végül visszakapcsolt állapotban szégyenérzetet keltett szegény lányban. Így az évad végén nem állt készen egy kapcsolatra Stefannal, aki viszont a 6x21-ben és főleg a 6x22-ben a lány tudtára adta, hogy szerelmes lett és várni fog rá, ameddig Care készen nem áll. A 7x01-ben végül Caroline végre boldog akart lenni, és mondta Stefannak, hogy ő az, aki boldoggá teszi. Végre együtt voltak a drágáim. A szezon eleje tele volt romantikus percekkel, de még mielőtt összejöttek volna, is izzott már köztük a levegő, hát még amikor már egy pár voltak, de az Eretnekek varázslata miatt nem tudtak egymáshoz érni. Na, az volt aztán az izzás maga. A halloweeni bulin még szóba is került, hogy kvázi ez az első igazi randijuk, Caroline meg megkérdezte, hogy Stefan szerint mi ez, ha nem az első randijuk? Mire Stefan közölte, hogy "kínzás", hiszen nem tudott hozzáérni. Na igen, a flörtöléseiket még ki sem emeltem külön, pedig volt nekik a széria folyamán, nyilván főleg a szerelmük kialakulása után. És nem azért mondom, mert igazán sosem voltam Stelena shipper (de azért nem is utáltam őket, egy darabig még aranyosnak is gondoltam a párt), de Elenára SOHA nem nézett úgy, mint Care-re, és Elenával SOSEM volt olyan felszabadult, flörtölős, mosolygós, mint Caroline mellett. Na, de ennyit erről. A hetedik évadban időugrások voltak 3 évvel későbbre, és a szezon végére a jelen fel is zárkózott a jövőbeli jelenetekhez. Nos...sajnos a 3 évvel későbbi eseményekben láthattuk, hogy párosunk már nincs együtt. Ezt nem emelem most ki külön, túl hosszú lenne, de legyen elég annyi, hogy a szerelmük mindennél erősebbnek bizonyult, mert a 7x22-ben a világ legszebb kibékülését láthattuk! <3 És akkor jöjjön a nyolcadik, vagyis az utolsó szezon. A drágáim együtt voltak, boldogan, egymás nagyobb támaszaként, mint előtte valaha. A szerelmük erős volt, megingathatatlan, maga a varázslat! <3 Az évadnyitóban össze is költöztek, a 8x02-ben pedig Stefan gyönyörűen megkérte a szerelme kezét. Életemben nem zokogtam annyira örömömben, mint annál a jelenetnél. Ráadásul KÉT ELJEGYZÉSÜK is volt az évadban, a második a 8x14-ben. És mindkettőt végigbőgtem! Basszus, annyira szeretném a nyolcadik szezonból számos jelenetüket idézni, de...mondom, ők nekem a legfájdalmasabbak, egyben a legszentebb ékkövek a lelkem számára. Szóval nem tudok, fizikailag nem megy, hogy idézzek tőlük minden fontos percet. Már nem is az a gond, hogy nektek akkor mennyit kéne elolvasni, hanem egyszerűen beleroppannék lelkileg. Igen, még ennyi év távlatából is. Szóval jöjjön a lényeg, nagyon röviden. Az első eljegyzés után is csodapercek jöttek, párhuzamok, visszautalások a régi időkre, aztán nyilván be kellett ütnie a gikszernek. Stefan alkut kötött Cade-del (aki maga az Ördög volt...szó szerint), hogy így megmentse Caroline gyerekeit...hosszú história, nem utalnék vissza a hetedik szezonra, de kicsavart módon Caroline ikrek anyukája lett. Nos, az alku miatt szolgálnia kellett a Sátánt. A 8x06 végén mondta ezt el Care-nek Stefan, aki vigasztalhatatlan volt. Stefan kikötése annyi volt, hogy az utolsó 24 órát Caroline-nal tölthesse. A szívem egyszerre boldog és szomorú emiatt az átütő erejű szerelmi történet miatt. A karácsonyuk ugyan nem volt tökéletes, hiába tervezték, hogy az lesz, de így is tartogatott az a rész néhány szép pillanatot. Például a fagyöngy alatti beszélgetés és a csók. Ezután Care küzdött, hogy visszaszerezze élete szerelmét, de nem volt egyszerű egy Ördöggel kötött alkut semmissé tenni, főleg mert Stefan azért, hogy bírja, kikapcsolta az érzéseit. De Care sosem adta fel, még ha fájt is neki így látni Stefant. Amikor Stefan a 8x11-ben végzett Enzo-val, Bonnie meg beadta neki a gyógyírt, mert ez volt az egyetlen megoldás, hogy túlélhesse, Stefan halandó lett. A 8x12-es újraegyesülős ölelésük szívszaggatóan szép volt. Stefan először el akarta engedni Caroline-t, hiszen ő már ember volt, nem volt mit tenni, nem volt jövőkép a fejében, nem akarta, hogy Care lekösse magát mellette. Ám ezután tért észhez, és kérte meg másodszor is az IGAZ szerelme kezét. A 8x15-ben pedig megtörtént az ESKÜVŐ!!! Oké, eredetileg Katherine előcsalogatása miatt hozták tető alá hamarabb, de végül valódi lett, és szebb, mint amit képernyőn valaha láttam. Ahogy Stefan nézte a felé vonuló menyasszonyt, a tekintetében a létező összes csodás érzés benne volt. Hála, béke és mérhetetlen mennyiségű szerelem. Az utolsó, amit szó szerint szeretnék idézni, az esküjük, amit ott és akkor kellett rögtönözniük.

Stefan: Caroline. Te voltál a...barátom, a lelkiismeretem, a józan eszem. Megláttad bennem a fényt, amikor én csak sötétséget láttam. Megmentettél a reménytelenségtől. Egyszer azt mondtad, hogy őrülten szerelmes leszek anélkül, hogy észrevenném. És ez megtörtént. Napról napra, apránként, évről évre. Veled.
Caroline: Emlékszem, amikor ezt mondtam neked. A bálomon táncoltunk. Vicces, hogy mikre emlékszünk az évek múlásával. Emlékszem, hogy azt mondtad, amikor készen állok rád, te is készen állsz majd rám. Most készen állok. Azt hiszem, egy részem már attól a pillanattól fogva készen állt erre a napra, amikor először megláttalak téged, az új, titokzatos srácot a suli folyosóján. Mindig emlékezni fogok erre a pillanatra. Száz év múlva is emlékezni fogok erre a percre, mindkettőnkért.

Zokogás, helló ismét! Alig bírtam bepötyögni ezeket a sorokat a könnyeim miatt. A táncuk az esküvő után, a gyönyörű apró mozzanatok, minden élénken él bennem még akkor is, ha több hónapig nem nézem meg a jeleneteiket. Mert igen, előfordul. Mert baromira fáj. Jobban, mint bármi más, ami a sorozatos világot illeti. Az évadzáróban volt egy kimaradt jelenetük, amikor Stefan vigyorogva mondta a feleségének, hogy most már a neve Caroline Forbes-Salvatore. Egyik utolsó gyönyörű jelenetük a káosz közepén, erre kivágták. De legalább utólag láthattuk. És akkor mi az utolsó jelenetük? A búcsú a suli folyosóján. Ott, ahol Care sok éve először megpillantotta a szerelmét. Még egy utolsó "szeretlek" személyesen, és Care-nek el kellett mennie, hogy a gyerekeivel legyen, Stefannak meg a testvérének kellett segíteni, így maradt. A lelkem még mindig üvöltve sír ezen a jeleneten. Hát még azon, amikor Caroline rájött, hogy Stefan meg fog halni. Telefonon próbálta elérni, de csak hangpostára tudta sírva rámondani, hogy megérti a döntését, és ÖRÖKKÉ SZERETNI FOGJA! Aztán mielőtt Elena visszatért az életbe, beszélt Stefannal...vagyis a lelkével, aki mint oly sokszor a sorozat folyamán, még egyszer utoljára feláldozta magát Damonért. És akkor elmondta Elenának, hogy ha majd felébred, mondja meg Caroline-nak, hogy megkapta az üzenetét, és ő is örökké szeretni fogja őt! MINDÖRÖKKÉ!!! Most mindenki szépen dolgozza fel ezt, majd szólok, amikor nekem sikerült. Ami vigasztal, hogy Damon és Caroline is beszéltek arról, hogy egy nap újra találkozni fognak Stefannal. Szóval muszáj hinnem a túlvilági endgame-ben. Hiszek is, csak baromira fájdalmas. Most sem bírom abbahagyni a zokogást. Szóval hadd zárjam le azzal a...nos, úgy néz ki, mégis a leghosszabbra sikerült elemzésemet, hogy Candice Accola King és Paul Wesley földöntúli csodát adtak nekünk, és örökké a lelkem minden szeretetét zúdítani fogom rájuk. Na meg a legnagyobb boldogságom, hogy személyesen is elmondhattam mindkettejüknek, hogy mennyire hálás vagyok nekik MINDENÉRT! <3 Steroline Forever és még azon is túl! <3