Hoztam egy újabb dózist ehhez a cikksorozathoz, amit már nem tervezek úgy elhanyagolni, mint korábban, hiszen kifejezetten szeretem, és örülök, hogy anno kipattant a fejemből az ötlet, hogy egy adott sorozaton belül, ha szeretek egy karaktert legalább két másikkal, akkor balra kiteszem, akivel minimum jónak tartom, jobbra pedig akivel csodásnak, tökéletesnek és így tovább. Azt hiszem, ez az egyik olyan cikksorozatom, amire mondhatni büszke vagyok. Most kiválasztottam három fantasztikus sorozatot, három színészt, akiket az adott projekteken belül két személlyel shippelek, szóval még az sincs, hogy három-négy karakter kapcsán kéne elgondolkodnom, ki kerüljön balra és ki jobbra. Íme:

Gyilkos elmék - Criminal Minds (A.J. Cook)

Az FBI viselkedéselemző-egységéről szóló 15 szezont megélt sorozat 2005 és 2020 között volt képernyőn. Aztán nem sokkal a nagy finálé után rebesgették, hogy máris felélesztésre kerülhet a széria. A covid is kicsit bekavart ebbe, de idén novemberben elindult a kvázi 16. évad, ami a Criminal Minds: Evolution első szezonja konkrétan. Ehhez a sorozathoz kell gyomor, lelki erő és kitartás, mert sokszor nagyon kemény, de megéri megnézni. Ez egy csodás csapat, remek karakterekkel! Jennifer Jareau, vagyis JJ nemcsak ebben a kedvenc női karakterem, hanem általánosságban az örök harmadik favoritom a hölgyek közt. Olyan benyomást tett rám az évadok alatt, ami szavakkal kifejezhetetlen. Már rögtön szimpatikus volt, a sorozaton belül azonnal első lett, de az összes széria női karaktereit nézve "csak" szépen fokozatosan vándorolt a harmadik helyre. Bal oldalon láthatjátok őt Will oldalán, akit Josh Stewart vitt színre. New Orleansba ment a team dolgozni egy ügyön, ott találkozott JJ a helyi nyomozóval. A vonzalom kialakult, a harmadik évadban láttuk őt ismét, akkor már JJ a gyerekével volt várandós. Az alkotók ezt a megoldást tartották legkézenfekvőbbnek, hogy visszahozzák az előző évados flörtölős állapotot okozó karaktert, akivel kiderült, titokban egy éve együtt van JJ, és így A.J. Cook terhességét is bele tudták írni a sztoriba. Legnagyobb...bánatomra? Nos, ezt talán erős így kijelenteni, hiszen itt van Willifer kettőse a bal oldalon. Ergo szeretem őket! Ez pedig tény. Ám ha melléjük rakom a jobb oldalon helyet foglaló párost, JJ és Will egy halovány, pislákoló, lassan elenyésző kis fénysugárnak tűnik messze a távolban. Ezért írom azt, hogy ha csak önmagukban nézem őket, lenyűgözőek. Will a hetedik szezonban feleségül is vette JJ-t, és bár volt egy vetélése pár szezonnal később, de aztán a tizedik évad végén újra kisbabát várt. Egy gyönyörű család, akkor mégis miért nem vele van jobb oldalon? Nos, azért, mert a shipper szívem fele akkorát sem dobban tőlük, mint amikor meglátom a kollégájával, a 187-es IQ-val rendelkező zsenivel, Dr. Spencer Reiddel. Már az első jelenetüknél azt gondoltam, jók lennének együtt, de az 1x04-től shippelem őket, amikor Reid szülinapja volt, JJ pedig megszólalt, hogy "az első szelet az ünnepelté" és Spence-nek hívta a srácot, aki el is mondta lelkesen az épp vele beszélgető munkatársának, egyben mentorának, akire kezdetektől felnézett, hogy egyedül JJ hívja őt Spence-nek. És itt nálam "bekattant" valami, ami sosem múlt el! Sőt!!! Annyira akartam, hogy legyen belőlük valami, főleg, mert kiépült köztük a legtisztább legjobb barátság, ami ritka a képernyőn! Folyton olyan érzésem volt - és szerintem ezzel nem vagyok egyedül -, hogy az alkotók akarnak kezdeni velük valamit. Hát...igazam volt. Elmondták, hogy Jeid a kezdetektől ott lógott a levegőben, és amennyiben elvitték volna őket ilyen irányba, azt az ötödik-hatodik szezon környékén akarták igazán ELINDÍTANI, addig a barátság maradt volna. Ám közbeszólt a színésznő várandóssága. A harmadik szezon idején Reid még túl gyerek volt egy gyerekhez, ahogy az alkotók egyike célzott is rá. Ez érthető, csak sajnálatos, hogy ezáltal kukába dobták Jeid potenciálját... hosszú évekre! Aztán bumm, a 14. évad végén szerelmi vallomás JJ részéről egy életveszélyes szituációban! Napokig nem tértem magamhoz és zokogtam örömömben. Minden évadban egyre erősebbre építették a köztük lévő köteléket, tele volt minden egyes szezon gyönyörű JJ-Spencer pillanatokkal, szóval etették az írók a shipper szívemet, a reményt sosem adtam fel, de igazság szerint nem számítottam ekkora csavarra. Az utolsó, 15. évadban ismét szóba került a dolog, és nyilvánvaló, hogy szerelmesek egymásba, ez mindkettejük szájából elhangzott konkrétan vagy célzás szintjén, de JJ a családjára gondolt, és arra, hogy bár szerelmes Spencerbe, de Will-t is szereti, és ott van a két kisfiú, szóval végül Jeid nem lépett romantikus ösvényre sajnos. Pedig a remény addigra már erősebben élt bennem, mint előtte valaha! Plusz a most futó feltámasztott szériában is bíztam a legjobbakban. Willifer házasságában vannak gondok - bár nem hiszem, hogy el fognak válni, de beismerem, örülnék neki -, viszont sajnos a Reidet játszó Matthew Gray Gubler nem tért vissza az új szezonra. Ez az én formám. Ha lesz új évad, arra hátha visszajön. Ebbe próbálok kapaszkodni. Sosem adom fel Jeid-et, még ha hiábavaló is a lelki vergődésem miattuk. Megéri! Ők általánosságban az örök harmadikak a kedvenc párosaim listámon. Ezzel szerintem mindent elmondtam!

Heartland (Amber Marshall)

Egy kanadai gyöngyszem a sorozatok palettáján. 2007-ben indult a tengerentúlon a Fleming-családról szóló családi széria, ami egy lovasbirtokon játszódik. Már a tizenhatodik szezonját adják Kanadában. Nálunk sajnos az első 7 évad lett csak leszinkronizálva, a nyolcadikat pedig elkezdték, de valami miatt az elején abba is hagyták. Én pedig őszintén bevallom, valahol a hetedik szezon körül álltam le a nézésével. Nem azért, mert nem volt csodálatos. A Heartland stílusosan, a címre vonatkozóan kijelentve rálépett a "szívem földjére", és el nem mozdul onnan. Szerintem pont azért álltam le vele akkortájt, mert vártam a szinkront, ami évek óta stagnál. Persze eredeti nyelven is folytathatnám, és valószínűleg fogom is, de előtte ismétlés gyanánt minimum letekerem az elejétől, már ha nem nézem újra egészében. Ez még a jövő zenéje. Persze hiába nem ülöm végig a részeket évek óta, de figyelemmel követem a történéseket. Amy és Ty már a pilotban találkoztak, ahol nem is voltak túl szimpatikusak egymásnak. Főleg Amy volt bunkó az új fiúval, aki a birtokra merészkedett munkáért. Amy mentségére szóljon, nem sokkal előtte veszítette el az édesanyját. A bunkóság hamarosan átfordult, ahogy jobban megismerték egymást. A két tinédzser nemsokára már barátságnál is többet érzett a másik iránt. Aztán hamarosan jött a nagy szerelem. Oké, nem volt egyszerű a dolog, főleg az elején, de végül megoldották, és egy hosszú éveken át tartó gyönyörű kapcsolatnak lehettünk tanúi. A hatodik szezonban eljegyzés, a hetedikben még némi akadály, de azt már együtt oldották meg, pedig nem volt kis dolog. Ebből látszott, milyen nagyot nőtt a szerelmük, hiszen nem szakítással oldották meg, mint tinikorukban. Ami valljuk be, normális, hiszen a tizenévesek szinte mindenre a szakítást tartják megoldásnak. Ekkor már összefogtak, támogatták egymást. A nyolcadikban jött az esküvő, a tizedik évad fináléjában pedig megszületett a kislányuk. Szerintem nekem az örök kedvenc Tamy jelenetem, amikor a kilencedik szezon végén bejelenti a férjének, hogy kisbabát vár. Az nálam amolyan felülmúlhatatlan kategória! <3 Aztán volt pár boldog évük együtt a tündéri kislányukkal, én a zsebemben éreztem az endgame-et, és puff, egyik pillanatról a másikra ki lett tépve a szívem. Ők voltak az egyik olyan páros a tévében, akiknél készpénznek vettem a happy endet. Ami valószínűleg így is lett volna... de a színészi döntések keresztül tudják húzni a számításokat. Graham Wardle ugyanis, aki Ty-t játszotta, úgy döntött, dobbant a sorozatból. Évekig húzta-halogatta a dolgot, végül a tizennegyedik évad nyitórészében HALÁLESETTEL kiírták. Hetekig nem tértem magamhoz, annyira szürreális volt. Elveszítettem a "komfort shippemet". Azokat, akiket annak ellenére, hogy a sorozattal hivatalosan leálltam, mégis követtem a kettejük történetét, ahogy tőlem telt. Szinte mindennel képben voltam. A jövőben azzal a tudattal folytatni ezt a csodás szériát, hogy majd elveszítem őket, nem lesz kellemes. Természetesen ők vannak a jobb oldalon! Örülök, hogy Amy nem lépett tovább azonnal Ty halála után - az egy ekkora szerelem után csalódást is okozott volna -, viszont tudtuk, hogy idővel találnia kell valakit, aki mellett boldog lehet. Ty is ezt akarná. Így jött a képbe Finn. A tizenötödik évadban vendégeskedett, ahol már bimbózni is kezdett köztük a potenciál virága! Aztán most, a legfrissebb szezonban visszatért, meg is csókolta Amy-t, ám a nő azt mondta, még nem áll erre készen. Finn pedig elsétált, maga mögött hagyva Heartland-et. Pont azért csókolta meg Amy-t és vallotta be az érzéseit, mert a nő miatt készen állt volna maradni. Így viszont csalódottan kisétált az istállóból. Na...ők engem rögtön megfogtak. Azonnal pattogni kezdtek a szikrák köztük, és éreztem, hogy nekik van esélyük arra, hogy beköltözzenek a szívembe. Nyilván Tamy magasságokba való emelkedésről szó sincs, de akiket képes vagyok kb. két résznyi jelenetek alatt már csillogó szemekkel nézni, azok nyilván méltó módon kevernek engem multi-shipper üzemmódba. Szóval igen, én totál kitártam előttük a szívem, készen állva arra, hogy talán Finn lehet az a férfi, aki a második nagy szerelem Amy életében. Ám az élet ismét közbeszólt. Itt nem a színész akart távozni, mint Graham esetében... Robert Cormier ugyanis idén szeptemberben tragikusan elhunyt. A szívem szakadt meg a hírt elolvasva. Egyrészt - és ez a legfontosabb indok - még olyan fiatal volt, tényleg előtte állt az egész élet, ráadásul a karrierje is felfelé ívelt, másrészt ezzel elveszítettem ezt az instant különleges kapcsot, amit észrevettem Amy és Finn között. Nyilván ez a kevésbé fontos ok, de azért le kellett írnom, ezzel is nyomatékosítva, hogy egy pillanat elég volt, hogy megszeressem már a párosuk puszta gondolatát. Könnyfakasztóak az ilyen tragédiák. Az pedig szomorúan "ironikus", hogy aki az endgame-nek hitt nagy szerelme volt és a saját akaratából távozott, annak a karaktere a képernyőn halt meg, az pedig, aki valószínűleg állandó szereplővé lépett volna elő a legújabb évadban, és esze ágában sem volt kilépni, a való életben hunyt el. Szóval igen, ők ketten csak azért is a bal oldalon vannak, mert a shippelési szándékom az egekbe ugrott kettejük kapcsán. Mindig fájó pont lesz, hogy nem élvezhettük tovább ennek a fiatalembernek a tehetségét és kettejük kibontakozó kapcsolatát a sorozatban. <3 :(

A Rezidens - The Resident (Matt Czuchry)

Végül pedig a kedvenc kórházsorozatom következik. Sosem hittem volna, hogy Matt Czuchry kapcsán multi-shipperré válhatok, hiszen Nic Nevin nővér és Dr. Conrad Hawkins már a pilotban elintézték, hogy a fellegekben járjak tőlük és alig várjam minden rész közben, hogyan alakul a sztorijuk. Technikailag ebben a sorozatban egyetlen karakter van, akit több emberrel is tudtam szeretni az évadok alatt, nemcsak eggyel. És az tényleg NEM Conrad. Emily VanCamp és Matt között perzselő kémia volt már a kezdetek kezdetén. Már a megjelent előzetesekből zenés videót csináltam róluk. Értitek, csak magukból a promóciós anyagokból, mert ennyire megbabonáztak. És őket is biztosra vettem. Azt hittem, kőbe vannak vésve, mint a Heartland Tamy-je. Itt aztán ugyancsak színészi döntés állt a 180 fokos fordulat hátterében. Emily várandós lett az életben, amit beleírtak a sorozatba a negyedik szezon elején - mert bizony ekkor már Nic és Conrad a pilottól számított különlét óta újra egymásra talált, megerősödtek a szerelmükben, megvolt az eljegyzés és az esküvő is!!! -, és végül a színésznő úgy döntött, a családjával akar lenni, nem forgatásra járni. Ami teljesen érthető. Ekkor pedig az alkotók drámai húzással, a karakter halálával írták ki őt a szériából. Annyira meg voltam rökönyödve, hogy szerintem a tagadás fázisába kerültem először. Sírni sem tudtam a hírt olvasva, de még a búcsúrésze elején SEM! Ami nagy szó, mert én sírós vagyok. Majdnem az egész részt kibírtam könnyek nélkül. Legalábbis első megtekintéskor. Nem azért, mert érzéketlen lettem volna, hiszen belül ZOKOGTAM! Hanem egyszerűen nem fogtam fel. Nálam akkor tört el a mécses, amikor a kórház összes dolgozója sorfalat állt, miközben tolták Nic-et a műtők felé, hogy a szerveit kioperálják, ezáltal még a halálával is életeket tudott menteni. Ekkor már könnyek szöktek a szemembe. De akkor, amikor Conrad megcsókolta Nic kezét és lehúzta róla a jegygyűrűt, tudtam, hogy nekem befellegzett. Mint a Niagara, úgy zúdultak fel a könnyeim, megállíthatatlan üzemmódba kapcsolva. Azóta pedig bármikor bármilyen jelenetet nézek abból a bizonyos ötödik szezon elején lévő tragikus részből, mindegyiken sírok. Áttört a gát, ugyebár. Aztán jött az időugrás, Conrad megbirkózása Nic hiányával, miközben a kislányukat, Gigi-t egyedül neveli. A kislányt, aki kiköpött mása az édesanyjának (bravúros casting, tapsot érdemelnek érte). Az ötödik évad egészében szemtanúi lehettünk annak, hogyan él Nic nélkül Conrad, hogyan NEM áll készen a továbblépésre, még öt év elteltével sem. Mert ennyire szerette Nic-et. Mert a neje halálával Conrad szívének és lelkének egy része is távozott. És ez így normális. A szívem millió darabra hasadt CoNic nélkül, azt hittem, sosem lépek tovább. Egyébként teljesen sosem fogok. Ők mindig csodapárként lesznek elkönyvelve a szememben... Ám ahogy látjátok, egy ilyen komoly ömlengést követően a bal oldalon vannak. Tehát lett náluk nagyobb kedvenc párosom, amit ismétlem, fizikai képtelenségnek hittem. Azt gondoltam - nyilván amikor még Nic élt -, hogy ha jönne is egy harmadik fél, soha a büdös életben nem fogja letaszítani a trónról a CoNic duót. A halála után pedig reális voltam, tudtam, hogy Conrad egyszer majd talál valakit. Sőt akartam, mert CoNic miatti űr és fájdalom a szívemben ide vagy oda, Nic meghalt, Conrad pedig boldogságot érdemel. Ehhez azonnal így álltam hozzá. Meg ugye időugrást eszközöltek, és 5 év elteltével már pláne úgy gondoltam, megérdemli ez a nagyszerű ember, hogy a szíve darabkáit valaki összefoltozza. Én hamar meg is láttam a potenciált és a kémiát Conrad és Nic legjobb barátnője, Billie között. Tudom, sokan megbotránkoznak most ezen, sőt jó páran egyenesen TABUNAK tartják az ilyen szerelmeket. Elárulom, akkor én is, amikor mindegyik fél még életben van. A legjobb barátom exe tiltott zóna kéne, hogy legyen, hogy ne bántsam meg. De az ég szerelmére, hadd ne gyötörjem magam azzal, hogy megint leírom: Nic ELMENT! Már nem él. Az életben is volt példa rá, hogy a gyász összehozott két embert, akár sógor-sógornőket is!!! Utóbbiról konkrétan olvastam egy valós sztorit nemrég. Az én tündérem, a világ egyik legcsodásabb karaktere, Dr. Billie Sutton nem akkor mozdult rá Conradra, amikor még a legjobb barátnője a közös gyereküket szoptatta, basszus! Bocs, hogy kifakadtam, de hol van az a fene nagy nyitottság ilyenkor, ami a mai világot annyira jellemzi? Billie és Conrad nem csaltak meg senkit, sőt még én sem shippeltem őket, amíg Nic életben volt. Eszembe nem jutott, pedig így visszanézve a kezdeti "ki nem állhatjuk egymást" fázisukat, bőven volt ott szikra. De nyilván ha Emily nem lép ki a sorozatból, SOSEM jön létre ConradBillie. De még gondolati síkon sem. Nálam, de az íróknál sem. Ám megtörtént. Billie ott volt Conrad és Gigi mellett már Nic halála után, hogy egymást segítsék a gyász folyamatában. És NEM történt semmi! Legjobb barátok lettek. Egy lelki kapocs jött létre köztük, egy gyönyörű barátság. Az öt éves időugrást követően adták egyre több jelét annak, hogy ebből még lehet valami. Billie konkrétan beleszeretett Conradba, ám titkolta! Tessék, itt van a "nagy ribanc", ahogy sok néző elkönyvelte Billie-t. Nem tehetünk arról, kibe szeretünk bele. Ez nem így működik! És Billie nem nyomult Conradra még évek elteltével sem, hanem némán szerette a legjobb barátját. Én pedig azon kaptam magam, hogy ők lettek a világom közepe. Elárulom, még az általános TOP 10-es sorozatpárokról lévő listámra is felkerültek. Igen, ennyire bemásztak a lelkem legmélyére! Örökké imádni fogom CoNic-ot, ahogy jeleztem is, és egy cseppet sem apadt az irántuk lévő szeretetem, de ConradBillie egyik pillanatról a másikra valahogy föléjük tudott emelkedni. Számomra is szinte érthetetlen, eltartott egy kis ideig, míg feldolgoztam ezt. Hát még azt, hogy szépen fokozatosan a toplistámra is felkeveredtek. Most pedig a hatodik szezon félévadzárójában megtörtént a CSODA! Végre ténylegesen elindulhat a szerelmük, és hiszem, hogy Nic odafentről mosolyog rájuk, mert lehet itt azzal dobálózni, hogy "nem lett volna szabad a legjobb barátnak és az özvegynek összejönni", de kérdem én: Nic nem attól lenne a legboldogabb, ha a szívének két legkedvesebb ember egymás mellett találja meg a szerelmet, a békét, a boldogságot? Költői kérdés volt, erre mind tudjuk a választ, még azok is, akik tagadják ConradBillie különleges kötelékét és a köztük kialakult szerelmet. Ez egy folyamat volt. Egy varázslatosan szép, fokozatosan, lépésekben haladó folyamat, amit ennél jobban nem is kívánok részletezni. Még három rész van vissza az évadból, de nekem több kell Jessica Lucas és Matt Czuchry lenyűgöző dinamikájából, az ő lehengerlő kémiájukból. Szóval remélem, kapunk hetedik szezont is! <3