Hoztam egy újabb dózist ehhez a cikksorozathoz, amit már nem tervezek úgy elhanyagolni, mint korábban, hiszen kifejezetten szeretem, és örülök, hogy anno kipattant a fejemből az ötlet, hogy egy adott sorozaton belül, ha szeretek egy karaktert legalább két másikkal, akkor balra kiteszem, akivel minimum jónak tartom, jobbra pedig akivel csodásnak, tökéletesnek és így tovább. Azt hiszem, ez az egyik olyan cikksorozatom, amire mondhatni büszke vagyok. Most kiválasztottam három fantasztikus sorozatot, három színészt, akiket az adott projekteken belül két személlyel shippelek, szóval még az sincs, hogy három-négy karakter kapcsán kéne elgondolkodnom, ki kerüljön balra és ki jobbra. Íme:

Gyilkos elmék - Criminal Minds (A.J. Cook)

Az FBI viselkedéselemző-egységéről szóló 15 szezont megélt sorozat 2005 és 2020 között volt képernyőn. Aztán nem sokkal a nagy finálé után rebesgették, hogy máris felélesztésre kerülhet a széria. A covid is kicsit bekavart ebbe, de idén novemberben elindult a kvázi 16. évad, ami a Criminal Minds: Evolution első szezonja konkrétan. Ehhez a sorozathoz kell gyomor, lelki erő és kitartás, mert sokszor nagyon kemény, de megéri megnézni. Ez egy csodás csapat, remek karakterekkel! Jennifer Jareau, vagyis JJ nemcsak ebben a kedvenc női karakterem, hanem általánosságban az örök harmadik favoritom a hölgyek közt. Olyan benyomást tett rám az évadok alatt, ami szavakkal kifejezhetetlen. Már rögtön szimpatikus volt, a sorozaton belül azonnal első lett, de az összes széria női karaktereit nézve "csak" szépen fokozatosan vándorolt a harmadik helyre. Bal oldalon láthatjátok őt Will oldalán, akit Josh Stewart vitt színre. New Orleansba ment a team dolgozni egy ügyön, ott találkozott JJ a helyi nyomozóval. A vonzalom kialakult, a harmadik évadban láttuk őt ismét, akkor már JJ a gyerekével volt várandós. Az alkotók ezt a megoldást tartották legkézenfekvőbbnek, hogy visszahozzák az előző évados flörtölős állapotot okozó karaktert, akivel kiderült, titokban egy éve együtt van JJ, és így A.J. Cook terhességét is bele tudták írni a sztoriba. Legnagyobb...bánatomra? Nos, ezt talán erős így kijelenteni, hiszen itt van Willifer kettőse a bal oldalon. Ergo szeretem őket! Ez pedig tény. Ám ha melléjük rakom a jobb oldalon helyet foglaló párost, JJ és Will egy halovány, pislákoló, lassan elenyésző kis fénysugárnak tűnik messze a távolban. Ezért írom azt, hogy ha csak önmagukban nézem őket, lenyűgözőek. Will a hetedik szezonban feleségül is vette JJ-t, és bár volt egy vetélése pár szezonnal később, de aztán a tizedik évad végén újra kisbabát várt. Egy gyönyörű család, akkor mégis miért nem vele van jobb oldalon? Nos, azért, mert a shipper szívem fele akkorát sem dobban tőlük, mint amikor meglátom a kollégájával, a 187-es IQ-val rendelkező zsenivel, Dr. Spencer Reiddel. Már az első jelenetüknél azt gondoltam, jók lennének együtt, de az 1x04-től shippelem őket, amikor Reid szülinapja volt, JJ pedig megszólalt, hogy "az első szelet az ünnepelté" és Spence-nek hívta a srácot, aki el is mondta lelkesen az épp vele beszélgető munkatársának, egyben mentorának, akire kezdetektől felnézett, hogy egyedül JJ hívja őt Spence-nek. És itt nálam "bekattant" valami, ami sosem múlt el! Sőt!!! Annyira akartam, hogy legyen belőlük valami, főleg, mert kiépült köztük a legtisztább legjobb barátság, ami ritka a képernyőn! Folyton olyan érzésem volt - és szerintem ezzel nem vagyok egyedül -, hogy az alkotók akarnak kezdeni velük valamit. Hát...igazam volt. Elmondták, hogy Jeid a kezdetektől ott lógott a levegőben, és amennyiben elvitték volna őket ilyen irányba, azt az ötödik-hatodik szezon környékén akarták igazán ELINDÍTANI, addig a barátság maradt volna. Ám közbeszólt a színésznő várandóssága. A harmadik szezon idején Reid még túl gyerek volt egy gyerekhez, ahogy az alkotók egyike célzott is rá. Ez érthető, csak sajnálatos, hogy ezáltal kukába dobták Jeid potenciálját... hosszú évekre! Aztán bumm, a 14. évad végén szerelmi vallomás JJ részéről egy életveszélyes szituációban! Napokig nem tértem magamhoz és zokogtam örömömben. Minden évadban egyre erősebbre építették a köztük lévő köteléket, tele volt minden egyes szezon gyönyörű JJ-Spencer pillanatokkal, szóval etették az írók a shipper szívemet, a reményt sosem adtam fel, de igazság szerint nem számítottam ekkora csavarra. Az utolsó, 15. évadban ismét szóba került a dolog, és nyilvánvaló, hogy szerelmesek egymásba, ez mindkettejük szájából elhangzott konkrétan vagy célzás szintjén, de JJ a családjára gondolt, és arra, hogy bár szerelmes Spencerbe, de Will-t is szereti, és ott van a két kisfiú, szóval végül Jeid nem lépett romantikus ösvényre sajnos. Pedig a remény addigra már erősebben élt bennem, mint előtte valaha! Plusz a most futó feltámasztott szériában is bíztam a legjobbakban. Willifer házasságában vannak gondok - bár nem hiszem, hogy el fognak válni, de beismerem, örülnék neki -, viszont sajnos a Reidet játszó Matthew Gray Gubler nem tért vissza az új szezonra. Ez az én formám. Ha lesz új évad, arra hátha visszajön. Ebbe próbálok kapaszkodni. Sosem adom fel Jeid-et, még ha hiábavaló is a lelki vergődésem miattuk. Megéri! Ők általánosságban az örök harmadikak a kedvenc párosaim listámon. Ezzel szerintem mindent elmondtam!

Heartland (Amber Marshall)

Egy kanadai gyöngyszem a sorozatok palettáján. 2007-ben indult a tengerentúlon a Fleming-családról szóló családi széria, ami egy lovasbirtokon játszódik. Már a tizenhatodik szezonját adják Kanadában. Nálunk sajnos az első 7 évad lett csak leszinkronizálva, a nyolcadikat pedig elkezdték, de valami miatt az elején abba is hagyták. Én pedig őszintén bevallom, valahol a hetedik szezon körül álltam le a nézésével. Nem azért, mert nem volt csodálatos. A Heartland stílusosan, a címre vonatkozóan kijelentve rálépett a "szívem földjére", és el nem mozdul onnan. Szerintem pont azért álltam le vele akkortájt, mert vártam a szinkront, ami évek óta stagnál. Persze eredeti nyelven is folytathatnám, és valószínűleg fogom is, de előtte ismétlés gyanánt minimum letekerem az elejétől, már ha nem nézem újra egészében. Ez még a jövő zenéje. Persze hiába nem ülöm végig a részeket évek óta, de figyelemmel követem a történéseket. Amy és Ty már a pilotban találkoztak, ahol nem is voltak túl szimpatikusak egymásnak. Főleg Amy volt bunkó az új fiúval, aki a birtokra merészkedett munkáért. Amy mentségére szóljon, nem sokkal előtte veszítette el az édesanyját. A bunkóság hamarosan átfordult, ahogy jobban megismerték egymást. A két tinédzser nemsokára már barátságnál is többet érzett a másik iránt. Aztán hamarosan jött a nagy szerelem. Oké, nem volt egyszerű a dolog, főleg az elején, de végül megoldották, és egy hosszú éveken át tartó gyönyörű kapcsolatnak lehettünk tanúi. A hatodik szezonban eljegyzés, a hetedikben még némi akadály, de azt már együtt oldották meg, pedig nem volt kis dolog. Ebből látszott, milyen nagyot nőtt a szerelmük, hiszen nem szakítással oldották meg, mint tinikorukban. Ami valljuk be, normális, hiszen a tizenévesek szinte mindenre a szakítást tartják megoldásnak. Ekkor már összefogtak, támogatták egymást. A nyolcadikban jött az esküvő, a tizedik évad fináléjában pedig megszületett a kislányuk. Szerintem nekem az örök kedvenc Tamy jelenetem, amikor a kilencedik szezon végén bejelenti a férjének, hogy kisbabát vár. Az nálam amolyan felülmúlhatatlan kategória! <3 Aztán volt pár boldog évük együtt a tündéri kislányukkal, én a zsebemben éreztem az endgame-et, és puff, egyik pillanatról a másikra ki lett tépve a szívem. Ők voltak az egyik olyan páros a tévében, akiknél készpénznek vettem a happy endet. Ami valószínűleg így is lett volna... de a színészi döntések keresztül tudják húzni a számításokat. Graham Wardle ugyanis, aki Ty-t játszotta, úgy döntött, dobbant a sorozatból. Évekig húzta-halogatta a dolgot, végül a tizennegyedik évad nyitórészében HALÁLESETTEL kiírták. Hetekig nem tértem magamhoz, annyira szürreális volt. Elveszítettem a "komfort shippemet". Azokat, akiket annak ellenére, hogy a sorozattal hivatalosan leálltam, mégis követtem a kettejük történetét, ahogy tőlem telt. Szinte mindennel képben voltam. A jövőben azzal a tudattal folytatni ezt a csodás szériát, hogy majd elveszítem őket, nem lesz kellemes. Természetesen ők vannak a jobb oldalon! Örülök, hogy Amy nem lépett tovább azonnal Ty halála után - az egy ekkora szerelem után csalódást is okozott volna -, viszont tudtuk, hogy idővel találnia kell valakit, aki mellett boldog lehet. Ty is ezt akarná. Így jött a képbe Finn. A tizenötödik évadban vendégeskedett, ahol már bimbózni is kezdett köztük a potenciál virága! Aztán most, a legfrissebb szezonban visszatért, meg is csókolta Amy-t, ám a nő azt mondta, még nem áll erre készen. Finn pedig elsétált, maga mögött hagyva Heartland-et. Pont azért csókolta meg Amy-t és vallotta be az érzéseit, mert a nő miatt készen állt volna maradni. Így viszont csalódottan kisétált az istállóból. Na...ők engem rögtön megfogtak. Azonnal pattogni kezdtek a szikrák köztük, és éreztem, hogy nekik van esélyük arra, hogy beköltözzenek a szívembe. Nyilván Tamy magasságokba való emelkedésről szó sincs, de akiket képes vagyok kb. két résznyi jelenetek alatt már csillogó szemekkel nézni, azok nyilván méltó módon kevernek engem multi-shipper üzemmódba. Szóval igen, én totál kitártam előttük a szívem, készen állva arra, hogy talán Finn lehet az a férfi, aki a második nagy szerelem Amy életében. Ám az élet ismét közbeszólt. Itt nem a színész akart távozni, mint Graham esetében... Robert Cormier ugyanis idén szeptemberben tragikusan elhunyt. A szívem szakadt meg a hírt elolvasva. Egyrészt - és ez a legfontosabb indok - még olyan fiatal volt, tényleg előtte állt az egész élet, ráadásul a karrierje is felfelé ívelt, másrészt ezzel elveszítettem ezt az instant különleges kapcsot, amit észrevettem Amy és Finn között. Nyilván ez a kevésbé fontos ok, de azért le kellett írnom, ezzel is nyomatékosítva, hogy egy pillanat elég volt, hogy megszeressem már a párosuk puszta gondolatát. Könnyfakasztóak az ilyen tragédiák. Az pedig szomorúan "ironikus", hogy aki az endgame-nek hitt nagy szerelme volt és a saját akaratából távozott, annak a karaktere a képernyőn halt meg, az pedig, aki valószínűleg állandó szereplővé lépett volna elő a legújabb évadban, és esze ágában sem volt kilépni, a való életben hunyt el. Szóval igen, ők ketten csak azért is a bal oldalon vannak, mert a shippelési szándékom az egekbe ugrott kettejük kapcsán. Mindig fájó pont lesz, hogy nem élvezhettük tovább ennek a fiatalembernek a tehetségét és kettejük kibontakozó kapcsolatát a sorozatban. <3 :(

A Rezidens - The Resident (Matt Czuchry)

Végül pedig a kedvenc kórházsorozatom következik. Sosem hittem volna, hogy Matt Czuchry kapcsán multi-shipperré válhatok, hiszen Nic Nevin nővér és Dr. Conrad Hawkins már a pilotban elintézték, hogy a fellegekben járjak tőlük és alig várjam minden rész közben, hogyan alakul a sztorijuk. Technikailag ebben a sorozatban egyetlen karakter van, akit több emberrel is tudtam szeretni az évadok alatt, nemcsak eggyel. És az tényleg NEM Conrad. Emily VanCamp és Matt között perzselő kémia volt már a kezdetek kezdetén. Már a megjelent előzetesekből zenés videót csináltam róluk. Értitek, csak magukból a promóciós anyagokból, mert ennyire megbabonáztak. És őket is biztosra vettem. Azt hittem, kőbe vannak vésve, mint a Heartland Tamy-je. Itt aztán ugyancsak színészi döntés állt a 180 fokos fordulat hátterében. Emily várandós lett az életben, amit beleírtak a sorozatba a negyedik szezon elején - mert bizony ekkor már Nic és Conrad a pilottól számított különlét óta újra egymásra talált, megerősödtek a szerelmükben, megvolt az eljegyzés és az esküvő is!!! -, és végül a színésznő úgy döntött, a családjával akar lenni, nem forgatásra járni. Ami teljesen érthető. Ekkor pedig az alkotók drámai húzással, a karakter halálával írták ki őt a szériából. Annyira meg voltam rökönyödve, hogy szerintem a tagadás fázisába kerültem először. Sírni sem tudtam a hírt olvasva, de még a búcsúrésze elején SEM! Ami nagy szó, mert én sírós vagyok. Majdnem az egész részt kibírtam könnyek nélkül. Legalábbis első megtekintéskor. Nem azért, mert érzéketlen lettem volna, hiszen belül ZOKOGTAM! Hanem egyszerűen nem fogtam fel. Nálam akkor tört el a mécses, amikor a kórház összes dolgozója sorfalat állt, miközben tolták Nic-et a műtők felé, hogy a szerveit kioperálják, ezáltal még a halálával is életeket tudott menteni. Ekkor már könnyek szöktek a szemembe. De akkor, amikor Conrad megcsókolta Nic kezét és lehúzta róla a jegygyűrűt, tudtam, hogy nekem befellegzett. Mint a Niagara, úgy zúdultak fel a könnyeim, megállíthatatlan üzemmódba kapcsolva. Azóta pedig bármikor bármilyen jelenetet nézek abból a bizonyos ötödik szezon elején lévő tragikus részből, mindegyiken sírok. Áttört a gát, ugyebár. Aztán jött az időugrás, Conrad megbirkózása Nic hiányával, miközben a kislányukat, Gigi-t egyedül neveli. A kislányt, aki kiköpött mása az édesanyjának (bravúros casting, tapsot érdemelnek érte). Az ötödik évad egészében szemtanúi lehettünk annak, hogyan él Nic nélkül Conrad, hogyan NEM áll készen a továbblépésre, még öt év elteltével sem. Mert ennyire szerette Nic-et. Mert a neje halálával Conrad szívének és lelkének egy része is távozott. És ez így normális. A szívem millió darabra hasadt CoNic nélkül, azt hittem, sosem lépek tovább. Egyébként teljesen sosem fogok. Ők mindig csodapárként lesznek elkönyvelve a szememben... Ám ahogy látjátok, egy ilyen komoly ömlengést követően a bal oldalon vannak. Tehát lett náluk nagyobb kedvenc párosom, amit ismétlem, fizikai képtelenségnek hittem. Azt gondoltam - nyilván amikor még Nic élt -, hogy ha jönne is egy harmadik fél, soha a büdös életben nem fogja letaszítani a trónról a CoNic duót. A halála után pedig reális voltam, tudtam, hogy Conrad egyszer majd talál valakit. Sőt akartam, mert CoNic miatti űr és fájdalom a szívemben ide vagy oda, Nic meghalt, Conrad pedig boldogságot érdemel. Ehhez azonnal így álltam hozzá. Meg ugye időugrást eszközöltek, és 5 év elteltével már pláne úgy gondoltam, megérdemli ez a nagyszerű ember, hogy a szíve darabkáit valaki összefoltozza. Én hamar meg is láttam a potenciált és a kémiát Conrad és Nic legjobb barátnője, Billie között. Tudom, sokan megbotránkoznak most ezen, sőt jó páran egyenesen TABUNAK tartják az ilyen szerelmeket. Elárulom, akkor én is, amikor mindegyik fél még életben van. A legjobb barátom exe tiltott zóna kéne, hogy legyen, hogy ne bántsam meg. De az ég szerelmére, hadd ne gyötörjem magam azzal, hogy megint leírom: Nic ELMENT! Már nem él. Az életben is volt példa rá, hogy a gyász összehozott két embert, akár sógor-sógornőket is!!! Utóbbiról konkrétan olvastam egy valós sztorit nemrég. Az én tündérem, a világ egyik legcsodásabb karaktere, Dr. Billie Sutton nem akkor mozdult rá Conradra, amikor még a legjobb barátnője a közös gyereküket szoptatta, basszus! Bocs, hogy kifakadtam, de hol van az a fene nagy nyitottság ilyenkor, ami a mai világot annyira jellemzi? Billie és Conrad nem csaltak meg senkit, sőt még én sem shippeltem őket, amíg Nic életben volt. Eszembe nem jutott, pedig így visszanézve a kezdeti "ki nem állhatjuk egymást" fázisukat, bőven volt ott szikra. De nyilván ha Emily nem lép ki a sorozatból, SOSEM jön létre ConradBillie. De még gondolati síkon sem. Nálam, de az íróknál sem. Ám megtörtént. Billie ott volt Conrad és Gigi mellett már Nic halála után, hogy egymást segítsék a gyász folyamatában. És NEM történt semmi! Legjobb barátok lettek. Egy lelki kapocs jött létre köztük, egy gyönyörű barátság. Az öt éves időugrást követően adták egyre több jelét annak, hogy ebből még lehet valami. Billie konkrétan beleszeretett Conradba, ám titkolta! Tessék, itt van a "nagy ribanc", ahogy sok néző elkönyvelte Billie-t. Nem tehetünk arról, kibe szeretünk bele. Ez nem így működik! És Billie nem nyomult Conradra még évek elteltével sem, hanem némán szerette a legjobb barátját. Én pedig azon kaptam magam, hogy ők lettek a világom közepe. Elárulom, még az általános TOP 10-es sorozatpárokról lévő listámra is felkerültek. Igen, ennyire bemásztak a lelkem legmélyére! Örökké imádni fogom CoNic-ot, ahogy jeleztem is, és egy cseppet sem apadt az irántuk lévő szeretetem, de ConradBillie egyik pillanatról a másikra valahogy föléjük tudott emelkedni. Számomra is szinte érthetetlen, eltartott egy kis ideig, míg feldolgoztam ezt. Hát még azt, hogy szépen fokozatosan a toplistámra is felkeveredtek. Most pedig a hatodik szezon félévadzárójában megtörtént a CSODA! Végre ténylegesen elindulhat a szerelmük, és hiszem, hogy Nic odafentről mosolyog rájuk, mert lehet itt azzal dobálózni, hogy "nem lett volna szabad a legjobb barátnak és az özvegynek összejönni", de kérdem én: Nic nem attól lenne a legboldogabb, ha a szívének két legkedvesebb ember egymás mellett találja meg a szerelmet, a békét, a boldogságot? Költői kérdés volt, erre mind tudjuk a választ, még azok is, akik tagadják ConradBillie különleges kötelékét és a köztük kialakult szerelmet. Ez egy folyamat volt. Egy varázslatosan szép, fokozatosan, lépésekben haladó folyamat, amit ennél jobban nem is kívánok részletezni. Még három rész van vissza az évadból, de nekem több kell Jessica Lucas és Matt Czuchry lenyűgöző dinamikájából, az ő lehengerlő kémiájukból. Szóval remélem, kapunk hetedik szezont is! <3

Két év kihagyás után végre folytatom ezt a cikksorozatot. Tudjátok, amikor egyazon projekten belül elemzem ki, hogy az adott színészt két partner közül melyikkel szeretem jobban. :) Ismét három sorozatot veszek górcső alá, a tematika tehát nem változik. Furcsa leporolni ezt a cikksorozatot, de azt hiszem, már nagyon is itt volt az ideje!

En otra piel (María Elisa Camargo)

Az En otra piel egy 2014-es Telemundo-sorozat, nem mellesleg az egyik kedvenc telenovellám, amit valaha láttam. Mónica Serrano egy milliomos, világhírű zongorista, akit a bámulatos Laura Flores formált meg. Egy nála fiatalabb férfihez ment feleségül pár éve, Gerardo-hoz, akit Jorge Luis Pila játszott. Ám a férfi korábban abból élt, hogy nála idősebb gazdag nőket vert át és lopta el a pénzüket. Mónica imádott unokahúga pedig ezt szépen ki is használta. A szeretője lett Gerardo-nak, és ő mutatta be a gyanútlan nagynénjének a férfit. Gerardo egyébként végül elkezdett gyengéd érzéseket táplálni Mónica iránt, de ezt a szeretője, Elena nem nézte jó szemmel. Többek között ezért is döntött úgy, hogy brutálisan végez Mónica-val, aki kislánykora óta nevelte Elenát, mert a lány anyja, vagyis Mónica testvére alkoholgondokkal küzdött. Persze ez a párok szempontjából nem lényeges infó, de gondoltam, röviden kitérek erre az "Elena kinyírta a nagynénjét" sztorira, ha már egyszer itt jön képbe a világ egyik legtehetségesebb színésznője, María Elisa Camargo. Adva van egy Adriana nevű szabad szellemű, magabiztos, csupaszív, vagány csajszi, aki élete szerelme oldalán éli mindennapjait. A férfit Diego-nak hívják, a bámulatos David Chocarro formálta meg a karaktert. Tündéri pillanataik voltak, ám az élet úgy hozta, hogy Mónica lelke a halálakor nem lépett tovább, hanem ennek a fiatal lánynak a testébe költözött. Először össze volt zavarodva - nyilván -, és természetesen Diego-t is sajnáltam, aki örült, hogy életbe találta a csúnya állapotban kórházba került Adrianát - akit korábban már halottnak nyilvánítottak -, aztán a lány fel sem ismerte őt. Borzasztó volt Diego értetlenségét és szenvedését látni. És persze Mónica volt a legzavartabb Adriana testében. Először arra emlékezett, hogy egy torz hang fenyegette a két lánya életét (az emlékei ködösek voltak a halálát tekintve, nem rémlett neki, hogy Elena vallotta be a haldokló nagynénjének, hogy sosem szerette és tönkre fogja tenni a nő két lányát, elveszi az örökségüket stb.). Szóval Adriana testében az a célja, hogy mielőtt továbblép a lelke, megvédi a lányait. Így visszament a házba, és a kisebbik lánya magántanára, amolyan nevelőnője lett. Szép lassan pedig az emlékei is kitisztultak, rájött, hogy Elena az ellenség a négy fal között. Illetve persze rájött a férje, Gerardo árulására is. Azért azt hozzáteszem, hogy Gerardo természetesen beleszeretett "Adrianába", aki a házban Mónica-ként mutatkozott be, és elő is adta mindenkinek, hogy ismerte Mónica Serrano-t, épp azért lettek rögtön jóban, mert ugyanaz a nevük. Szóval kitalált egy sztorit, amivel megmagyarázta, miért tud olyan sokat a ház elhunyt asszonyáról. Gerardo pedig belezúgott a fiatal, csinos nőbe, nem tudva, hogy a neje lelke él a nő testében. Közben pedig ott volt Diego, aki vissza akarta kapni az ő Adrianáját, és nem értette, mi miatt felejtette őt el a lány. Még azt is feltételezte, hogy mentális baja lehet, vagy hogy csak megjátssza, hogy nem tudja, ki ő. Szóval Diego harcolt a nőért, akit szeret. A probléma akkor hágott a tetőfokára, amikor Diego kertészként elhelyezkedett a háznál. Igen, ANNÁL a háznál! Még nem értem a telenovella végére, de tudom, hogy Mónica lelke majd tovább fog lépni, Adriana pedig visszakapja a testét és csodaboldog endgame-je lesz az ő egyetlen, igaz szerelmével! Illetve Gerardo tényleg megbánja a tetteit, a szerelme Mónica iránt őszinte lett a nő halála előtt, ahogy azt már jeleztem is. És Elena vet véget az akkor már csak volt szeretője életének, így az is benne van a pakliban, hogy Mónica lelke Gerardo-val lel békére. Ki tudja? Akárhogy is, Camargo-nak mindkét kollégájával lehengerlő kémiája volt, de ugye én nemcsak kémiát nézek ilyenkor, hanem magát a történetvezetést is, és persze, hogy mit vált ki belőlem az adott páros. Itt pedig határozottan Adriana és Diego a mindenem! Az ő tiszta, varázslatosan szép szerelmük belengi a telenovellát, még akkor is, amikor épp Mónica birtokolja Adriana testét. Ugyanis a lány a telenovella több pontján is felülemelkedik és kis időre átveszi az irányítást a saját teste fölött. A legtöbbször pedig Diego közelsége váltja ezt ki belőle. Akkor küzd sokkal erősebben, hogy ő kerekedjen felül. Aztán persze egy idő után megérti, hogy Mónica-nak küldetése van, és ebben Adriana lelke elkezdi segíteni, de Diego mellett nehezebben marad szunnyadó állapotban. Ilyen hatalmas az ő szerelmük! Szóval igen, ők vannak a jobb oldalon, mert őket szeretem a két nagyszerű pár közül jobban! <3

Hazug csajok társasága - Pretty Little Liars (Lucy Hale)

Valahogy instant az ugrik be, hogy "még a kákán is csomót keres". Mert bizony ez vagyok én, ha a Pretty Little Liars-ről van szó. Végignéztem, egy részem még szerette is - különben tuti kaszáltam volna -, de annyi vakfolt, annyi logikátlan húzás volt benne, ráadásul sok minden röhejesen volt megoldva. Szóval egy szó mint száz, bármikor el tudom kezdeni ecsetelni, mennyire nem tökéletes ez a 2010-től 2017-ig képernyőn lévő széria. Ám egy dolog biztos: temérdek sok kielemzésre méltó pár van. És majdnem ugyanannyi szerelmi szál érdemli meg a dicsérő szavakat. Szóval a PLL távol áll a csodasorozat definíciójától, de az tuti, hogy nem lőttek mellé a románcokkal. A Lucy Hale által megformált Ariát is shippeltem több sráccal (így hirtelen három jut eszembe, de lehet több is... nézzétek el nekem, nem tegnap néztem meg a sorozatot), de igazán kettő olyan van, akik közt nehéz döntenem. Ők vannak most itt. Bal oldalon Jason, aki Aria egyik legjobb barátnőjének, a sokáig halottnak hitt Alisonnak a bátyja. Ha az emlékeim nem csalnak, Aria régen kicsit bele volt zúgva Jasonbe. Aztán a második évadban Jason flörtölgetett vele, végre észrevette a lányt, még meg is csókolta, miután bevallotta neki az érzéseit, de Aria eltolta és mondta neki, hogy "nem elérhető". Hát igen, ekkor már régóta titokban együtt volt a tanárával, Ezrával. Ő van a jobb oldalon, de őszintén írtam, hogy nem volt könnyű ez a döntés. Mindjárt rátérek arra a szálra is, de még kicsit maradjunk Jaria kettősénél. Imádtam, amikor elkezdett a lánnyal flörtölni, hiába voltam oda a tanár-diák kapcsolatért, hiába volt Ezria kb. az első perctől az egyik kedvenc párosom, a Jaria duó képes volt elérni, hogy pillangók repdessenek a gyomromban. Szóval méltó vetélytárs volt Jason, nem sok kellett, hogy inkább őt tegyem a jobb oldalra. De a szívem nagyobb szelete (sajnos) mindig Ezriáé lesz. Igen, sajnos. De basszus, már megint csapongok. Az emlékeim elég ködösek, így mindenre nem térek ki, de amit Jaria kapcsán szeretnék kiemelni, azok a már említett édes flörtölések. Amikor Jason észrevette a második szezonos első találkozásuk alkalmával, hogy a rózsaszín tincs eltűnt Aria hajából, és hogy hiányzik neki a lány rózsaszín haja. Szóval eltelt egy csomó idő, mióta utoljára látta, de emlékszik egy ilyen apróságra. Hát nem imádnivaló? A kötődésük szerintem a kezdetektől különleges volt, csak valahogy az időzítéseik sosem voltak megfelelőek. Egy kis részem hiszi, hogy ha Ezra előtt Jasonnel jött volna össze Aria, minden máshogy alakul. Amiket még muszáj kiemelnem, azok Aria álmai. Jól emlékszem rájuk. Mindegyik Ezrával volt egy-egy romantikus, meghitt vagy épp szenvedélyes pillanat, erre hirtelen Ezra helyett Jason-t látta maga előtt a lány. Szóval hiába volt Ezrába szerelmes, Jason hatással volt rá. Ez tagadhatatlan volt. Mondom, szent meggyőződésem, hogy az időzítésen múlt minden. A későbbi évadokban nem sok jelenetük volt, Jason megformálója, vagyis Drew Van Acker nem is volt állandó szereplő a szériában. Viszont amikor találkoztak, beszélgettek, megosztották egymással a gyanús események infóit, ötleteltek, elképesztően jó csapatot alkottak. A hatodik szezonban volt egy 5 éves időugrás, és bizony Aria meg Jason újratalálkozása érdekes párbeszédeket szült. Nyilván ismét együtt vetették bele magukat egy nyomozásba, illetve Jason aggódott Ariáért, ha nem tévedek. Aztán volt egy visszaemlékezős jelenet, amiben láthattuk, hogy az elmúlt 5 év során, aminek mi az időugrás miatt nem lehettünk tanúi, volt egy időszak, hogy együtt voltak. És bár ekkor is Ezria fan voltam - oké, némi tüskével a szívemben a párosomat illetően -, mégis úgy visítottam örömömben, mint egy gyerek! Megláttam Jariát a félreérthetetlen jelenetben, és könnyek szöktek a szemembe. Csak sajnos mindketten mást akartak az élettől. Jason el akart utazni szíve hölgyével, ám Ariának nem volt a tervei közt utazgatás, állásinterjúk sokasága várta, ami fontosabb volt neki akkor, abban a pillanatban. A fránya időzítés már megint, ugyebár! De legalább megpróbálták. Szerintem Jason sosem szűnt meg szeretni Ariát, csak elfogadta, hogy másfelé tartanak az életben. Ez egy picit szomorú, ha engem kérdeztek. Főleg mert...és most kapaszkodjatok meg, hiába van Ezria a jobb oldalon, Jason volt az, aki igazán MEGÉRDEMELTE Ariát! Ezt bármikor gondolkodás nélkül ki merem jelenteni. Igen, a szívembe túlságosan beette magát Ezria duója, ezért nem tudom megfordítani a sorrendet, de Jason volt az igazi "herceg" ebben a történetben. Tudjátok, az úgynevezett tökéletes pasi. És mégis Ezra az, aki Aria lelki társa volt. Ő volt az, akivel tombolt a szerelem, aki a legjobban megnevettette, ugyanakkor a legnagyobb fájdalmat is ő okozta a lánynak. Igazi hullámvasút volt ez a szerelem, mégis valódibb, mint bármi más kettejük életében. Na, itt hét évadnyi történetet kéne elmesélnem, hiszen a pilottól a fináléig végig a középpontban volt ez a szerelmi szál. De ennyire nem óhajtom húzni ezt a bejegyzést. A lényeg, hogy a pilot elején Ezra felszedte egy bárban Ariát, akivel smároltak a mosdóban. Azt hitte, egyetemista a lány, illetve Aria azt hitte, máshol kezdi el az első tanári állását betölteni. Aztán másnap mindketten szembesültek a gimnáziumban azzal, hogy Ezra lett az új tanár a suliban, és Ariának is ő tanítja az angolt. Aucs. Ez egy elég durván konkrét esete a "tiltott szerelem" meghatározásának. Próbálták is ezt maguk mögött hagyni (főleg Ezra, hiszen őt ez az egész minden szempontból veszélyeztette), de az érzéseik már ott voltak. Erősebben, mint hitték. Ezra próbált elmenekülni - szó szerint, le is lépett a városból, amikor féltékeny lett egy iskolai bulin Aria egy osztálytársára, mert ezt egyszerűen nem engedhette meg magának, kellett neki egy kis idő távol a lánytól -. Amikor visszatért, ismét kettesben látta Ariát azzal a sráccal. Az érzéseit alig bírta leplezni. Nem is tudták egymást sokáig kerülni, végül titkos kapcsolatba kezdtek. Annyira tündéri momentumok következtek, persze a szerelmi vallomás sem váratott sokáig magára. Szavaim sincsenek rájuk. Kár, hogy nem fejthetek ki mindent részletesen (már amire emlékszem...és velük kapcsolatban azért sok minden megmaradt, elvégre az egyik leglegleg PLL-párosom annak ellenére is, amire mindjárt kitérek röviden). A lényeg, hogy az évadokon átívelő szerelmük tele volt fájdalmas szakításokkal és mennyei kibékülős jelenetekkel, meghitt és keserves pillanatokkal egyaránt. A legnagyobb csalódás a negyedik szezonban történt. Ez most spoileres lehet azoknak, akik még nem látták a sorozatot: az évad végén kiderült, hogy Ezra könyvet írt róla és a barátairól, és már ismerte Alison-t, így az egész kapcsolatuk hazugságra épült, még a találkozásuk is megtervezett volt, a pasi végig tudta, ki Aria. A szerelmük ezután sem múlt el amúgy, bár nyilván Aria kiborult és a világ legnagyobb csalódását eltartott egy darabig kihevernie. Megjegyzem, nekem még mindig nem sikerült teljesen. Ez volt az a pont, ami miatt Ezria simán hátrébb csúszhatott volna a kedvenc párosaim közt, illetve ismétlem, ekkor úgy éreztem, Aria kisujjára sem méltó Ezra. Aztán persze golyó elé vetette magát a lányért, ezzel azért kicsit elkezdtem enyhülni irányába. És tényleg sosem ért véget a szerelem, mert még ez sem tudta kitépni a férfit Aria szívéből. És ha egy ilyen illúzióvesztés sem elég a szerelem elmúlásához, akkor tényleg semmi. Az ötödik évadban kicsit megint együtt voltak, de aztán a teljes hatodik szezont külön töltötték. Vagyis egyetlen alkalmat leszámítva, amikor Ezra boldogan közölte Ariával, hogy publikálják a közösen írt könyvüket (nem mászom bele, ez az 5 éves időugrás utáni időszak már), és az örömteli hír hallatán vízszintesben ünnepeltek. De ezen a kis "botláson" túl abban az évadban nélkülöznünk kellett őket. Ám az utolsó, a hetedik évad visszaadta nekünk Ezriát és komolyan mondom, fényesebben ragyogott a szerelmük, mint valaha! <3 Kaptunk mindent: lelkizős csodaperceket, eljegyzést, sőt a babatéma is előjött, és voltak bőven könnyek emiatt, mert kiderült, Ariának sosem lehet gyereke. De istenem, ahogy Ezra reagált erre, ahogy ott volt mellette, nem tágított a szerelme mellől, hát...szavaim sincsenek rájuk. Kellett ez a hetedik szezon, hogy megmaradjanak ekkora kedvenceimnek. Mert mondom, az az egyébként nagy csavar a negyedik évad végén nagyon betett a shipper szívemnek. De valahogy sosem tudtam elengedni őket. Talán nem is akartam. És úgy örülök, hogy végül nem is kellett. A fináléban gyönyörű esküvőjük volt, és megtudtuk, hogy hamarosan sikerül örökbe fogadniuk. Szóval éljen a happy end. Lucy és Ian Harding mesés kémiájára már inkább nem térek ki, mert sokáig tartana, míg kielemzem a tökéletességüket. Na igen...az ő párosuk volt az egyik tökéletes pontja egy nagyon nem tökéletes sorozatnak. Mindennek ellenére Ezria nekem tényleg a csoda definíciója! <3

Mámoros szerelem - Vino el amor (Gabriel Soto)

A posztot pedig igyekszem most rövid szövegeléssel zárni. És persze egy aprócska önreklámmal. Ugyanis a bal oldalra keveredett párról az én szerkesztésemet láthatjátok. A Vino el amor egy 2016-os telenovella, amit nálunk 2017 őszén mutattak be, pár hónappal a mexikói finálé után. Gabriel Soto ebben a projektben három színésznővel keveredett romantikus szálba. Egyrészt ott van Kimberly Dos Ramos, de neki itt nincs helye, mert negatív szereplő volt. A bal oldalon viszont megnézhetitek Laura Carmine-nal, aki Lisát játszotta, vagyis a Soto által megformált David feleségét. Konkrétan NÉGY RÉSZNYI boldogság jutott nekik. Igen, jól látjátok, mindössze négy epizód. És mégis multi-shipper lettem a sorozatot nézve. Ez Laura Carmine "ereje", emberek! Na jó, talán az is benne van a pakliban, hogy ebben a rövid időintervallumban is a tetőfokára hágott a házaspár cukiságfaktora. Tényleg eszményiek voltak együtt, Lisa egy angyalka volt, aki sajnos a negyedik rész végén a saját húga keze által ténylegesen angyallá vált. Mondtam, hogy Kimberly negatív szereplőt alakított. Hát igen, ennyire volt durva a szitu. Az ötödik részben sajnos David talált rá a halott nejére. A videómban minden szép percüket láthatjátok - elvileg semmit sem hagytam ki -, és nyilván a tragédia szívfacsaró momentumai is benne vannak. Mert miért ne tettem volna bele? Hadd sírjon a nép. Annyira szerettem Lisát és Davidot, hogy szerintem amennyiben több idő jutott volna nekik, simán kerülhettek volna a jobb oldalra. Így viszont közel 150 részen át csodálhattam David új szerelmének kialakulását és megerősödését. Szóval nyilván a másik főszereplővel került a jobb oldalra, vagyis Irina Baeva-val, aki Lucianát formálta meg. A fiatal lány, aki gyerekként ott élt Davidék birtokán az ott dolgozó szüleivel, ám a Sors úgy hozta, hogy a kislányt és az apját kitoloncolták, így évekig távol élt, már felnőttként tért vissza, és ha engem kérdeztek, szerintem odafentről Lisa intézte el, hogy egy új angyal lépjen be a férje borús életébe, újra mosolyt csalva az évek óta megkeseredett férfi arcára. Luciana és David dinamikája gyönyörű volt, a történetük első percétől indulva - ami naná, hogy veszekedés volt, a lány szépen helyrerakta a bunkó férfit - egészen a finálé utolsó varázslatosan szép jelenetéig látszott, mennyire jól működik köztük a kémia. Bár itt a forgatáson nem jöttek össze, de 2019-ben valóban egy pár lettek az életben, és azóta is együtt vannak! <3 :) Egyszóval nem lep meg, hogy ilyen édesek voltak együtt a képernyőn ebben a projektben anno. A vonzalom nyilván megvolt, csak még nem tört felszínre ténylegesen. Kis csodák, tényleg nagyon szeretem őket! A telenovellát nézve pedig komolyan Lisával rajongásig imádtam őket, de mivel sokkal több ideig nézhettem a protagonisták szerelmének felépülését, nyilván mellettük döntöttem. <3 :)

Elnézést a hosszabb szünetért. Ismét elérkezett egy olyan periódus az életembe, hogy a Hét Videójának cserélésén kívül nem volt kedvem semmihez. Tudom, még lógok nektek a TOP 5 párosommal, és nincsenek elfelejtve. Szerintem olyan elvárásokat állítottam fel magamnak, amiket lusta voltam mostanában valóra váltani. Ezt úgy értem, hogy eddig mindegyik toplistás duómnál kb. regényt írtam, és ennek megfelelően szeretném továbbra is rendkívül részletesen tudatni veletek, hogy miért az adott helyekre keveredtek a párosok. Szeretnék méltó módon írni a kedvenceimről nektek. És ehhez bizony nemigen volt affinitásom. Talán még most sincs. Azonban kulimunkát nem adok ki a kezemből, pláne nem most, hogy haladok a dobogó felé. Ott végképp úgy érzem, nem vethetek elétek pár sort. Szóval bocsi, de szerintem még ülök ezen az öt csodapáros poszton egy kis ideig. Ígérem, bele fogok húzni, csak kell még egy kis löket hozzá. Talán épp azzal fogom elérni, hogy jeleneteket és zenés videók tömkelegét bámulom az elkövetkező napokban a soron következő shippekről. Addig is mindenképp szerettem volna friss bejegyzést kitenni, és már érett a dolog egy multishipper témájú bejegyzésre. Az utolsót áprilisban pötyögtem be nektek. Ja, és ezután egy újabb vendégírást fogok közzétenni. ;) Vágjunk is bele!

Carter ügynök - Agent Carter (Hayley Atwell)

Bár a Marvel-filmek terén még mindig van némi elmaradásom, valahol a Vasember 3-nál járok (időrendben nézem, nyilván), fogom is nemsokára folytatni... ám ettől még képben vagyok ezzel a világgal, legalábbis nem tapogatózom sötétben. Ráadásul Peggy Carter karakterét nem is az Amerika kapitányban láttam először, hanem a Carter ügynök című sorozatban, ami 2015-ben kezdődött és összesen két szezont élt meg. Nem is értem, miért kaszálták ilyen rövid idő után. Egy csoda volt, hatalmas kedvenc lett már a pilot után. Igazság szerint ez már az Amerika kapitányos sztori után játszódik, miután Peggy elveszíti Steve-et, vagyis a Kapitányt. Ez még nekem sem tiszta teljesen, hiszen mint írtam, nem vagyok teljesen felzárkózva a filmekkel, még ha pár dolgot tudok is előre. Az fix, hogy Peggy az SSR ügynöke, és...nos, nincs könnyű dolga egyedüli nőként abban a korban. Kb. titkárnőként kezelték az ügynöknőt, hiába volt az összes hímsoviniszta faroknál (bocs a kifejezésért) sokkal ügyesebb és okosabb. A sorozat alapsztorija, hogy ellopják Howard Stark találmányait, amik aztán kikerülnek a feketepiacra. Peggy-t kéri meg, hogy tisztázza a nevét, mégpedig Edwin Jarvis segítségével, aki Stark komornyikja. Carter ügynöknőből ekkor válik kettős ügynök. Bent az irodában igazából egyetlen támogatója van a nőnek, ő pedig Daniel Sousa ügynök. A férfi a második világháborúban is szolgált, ahol elveszítette az egyik lábát. Ezután került az ügynökséghez. Hamar Peggy és Jarvis segítségére lesz. Ennek egyik legfőbb oka, hogy szerelmes Peggy-be. Nem mostanság fejeztem be a sorozat nézését (bár érik bennem az újranézés gondolata, hiszen nem volt hosszú), és sajnos sok minden már kiesett, de az még rémlik, hogy menyasszony is került be a képbe, de a szerelem Carter felé húzta a férfit. A második évad végén, miután Daniel már nem volt Peggy felettese, a nő meg is csókolta a férfit, de végül nem lett ebből hivatalos kapcsolat, és később is csak Sousa "régi társaként" emlegették a nőt. Kétértelmű. Nos...ők vannak a bal oldalon. Imádtam őket, de mint az esetek 99%-ában, most is a reménytelen ügy mellett kuporodtam le, és természetesen sikerült a Carter-Jarvis kettősbe beleszeretnem már az első percben. A hűséges komornyik, aki mindenben segítette Peggy-t. Először a főnöke parancsára, de szépen lassan már kérni sem kellett. Igazából egész gyorsan kialakult köztük valami szoros kötelék. Végül Jarvis már bármit megtett volna Peggy-ért, és ezt többször be is bizonyította. Amúgy nyugodtan meggyanúsíthattok azzal, hogy képzelődöm, de lassan mintha elkezdtek volna egymásra más szemmel nézni...de ez inkább tudat alatt megfogalmazódott mély érzés lehetett náluk, ami más körülmények között szerelemmé fejlődhetett volna. Ám ilyen helyzetben ez tiltott volt. Gondolok itt arra, hogy - és most kapaszkodjatok meg - Jarvis nős volt. Érdekességként megjegyzem, egy MAGYAR lány volt a felesége, aki mindenben támogatta férjét. Nagyon cukik voltak amúgy, nem volt semmi bajom velük, de basszus...micsoda páros lehetett volna Peggy és Jarvis. Oké, így is azok voltak, hiszen minden küldetésen segítették egymást, vigyáztak a másikra. Igazi barátok lettek. Mint írtam, több nem is alakulhatott volna ki köztük. Ilyen körülmények között semmiképp. Ám akkor is valami azt súgja, hogy mélyre eltemetve a szívükben ott motoszkált a kiteljesedhetetlen szerelem. Nem kell velem egyetérteni, de azt nem mondhatja senki, hogy nem volt az ő kapcsolatuk különleges. :) Örökké Jarvisszal fogom a legjobban shippelni Peggy-t. De nyugi filmőrültek, Amerika kapitánnyal is szeretem a nőt. Elég szépen multishipper vagyok Carter ügynököt illetően. Chris Evans, Enver Gjokaj és James D'Arcy egytől egyig csodás partnerei voltak Hayley Atwell-nek. De hát...gond nélkül kiválasztom a favoritomat a színésznő mellé! <3

Lángoló Chicago - Chicago Fire (Jesse Spencer)

A kedvenc tűzoltókról szóló sorozatom. ÖRÖKKÉ! Jesse Spencer kiskorom óta az egyik kedvenc színészem. Első körben a Ketten a slamasztikában című filmben láttam, az Olsen-ikrek főszereplésével. Már ott imádtam, hatalmas favorittá viszont a Doktor House-ban vált. Hát persze, hogy el kellett kezdenem 2012-ben ezt a szériát, amikor megtudtam, hogy ő lesz a főszereplője. Oké, amúgy is érdekelt, de sokat nyomott a latba Jesse jelenléte. És nem is bántam meg, egyik legjobb sorozatnak tartom. Emlékszem, Gabby Dawson és Matt Casey esetleges románca hamar az arcunkba lett tolva. Én meg beléjük is estem egy pillanat alatt. Komolyan imádtam őket, minden egyes jelenetüket. Kb. a negyedik-ötödik szezonig. Akkor leengedtem a szemellenzőt, és rádöbbentem, hogy Gabby az egyik legönzőbb karakter, akit valaha láttam sorozatban. Tehát nemcsak ebben, hanem összességében. Meg sem érdemelte Casey-t. Még mindig el tudok mosolyodni a jeleneteiken, de a rajongásom elszállt. Ráadásul azóta a tűzoltót már egy másik hölggyel imádom, és sokkal jobban, mint Gabby-vel valaha. Pedig Sylvie-vel még össze sem jött, csak évődnek. Lényegében kerülgetik egymást. De már részletekbe menően elemeztem nektek a Sylvie Brett és Matthew Casey közötti kapcsolatot, hiszen a toplistámon a kilencedik helyre keveredtek. Jelzem, még mindig ott vannak. Most nem ömlengek tovább, olvassátok el (újra) a szövegelésemet, ha gondoljátok. Szerintem akkor értitek meg igazán, miért zártam ennyire a szívembe a Brettsey párost, és hogy miért léptem tovább mondhatni pikkpakk a Dawsey duón, hiába rajongtam értük. Alig várom, hogy Brett és Casey valóban összejöjjenek. Aznap örömmámorban úszva fogok zokogni és bontom azt a bizonyos pezsgőt! :D <3

La Dona (David Chocarro)

Istenem, ez a telenovella! <3 2016 végén vette kezdetét Mexikóban, 2017 májusában pedig finálézott 120 részt követően. Legalábbis az első szezon. A másodikat idén adták le, 75 epizódos lett. Már írtam tavaly év elején a La Dona-ról, pontosabban a 2008-as Dona Bárbara-val hasonlítottam össze 2-2 szerelmespárt a két történetben. A La Dona értelemszerűen a Dona Bárbara feldolgozása. Mindkettő egy 1929-es regényen alapul. A tavalyi bejegyzésemet ide kattintva idézhetitek fel. Azért ide is leírok 1-2 dolgot, hiszen most nem az összehasonlítás a lényeg, hanem csak és kizárólag a La Dona történet. Ugyebár anya és lánya (anélkül, hogy tudnák a rokoni kapcsolatot kettejük között) ugyanabba a férfiba szeretnek bele. Na jó...vissza az alapokhoz: Altagracia 16 éves korában a szüleivel, a húgával és a barátjával a falujukban bulizott, ám a szuper este rémálommá változott, amikor öt maszkos fiatal rájuk támadt. A szüleit és a párját a szeme láttára ölték meg, aztán a húgát akarták elcibálni, de Altagracia megmentette, a lány el tudott futni, és Alta-nak kellett elszenvednie, ahogy az öt tinédzser megerőszakolja. És Mónica bizony egyikük gyereke!!! Altagracia megszülte, de nem akart az anyja lenni (valahol érthető módon), így nem mellette nőtt fel Mónica. Nagyon sokáig Alta sem tudta, hogy Mónica az ő lánya. Ezért is volt durva, hogy amikor a jóképű ügyvéd, Saúl felbukkant az életükben, mindketten beleszerettek. Saúl első körben csak Altagracia-ért volt oda, a gyönyörű és érzéki nő teljesen elvarázsolta. Mónica "csak" a barátja lett, a csajszi pedig távolról imádta a férfit. Azt még kihagytam, hogy Altagracia a szegény kis fruskából egy kőgazdag erős nő lett, akit egész élete során csak a bosszú éltetett. A férfiakat csak eszköznek tekintette az ominózus éjszaka után. Ez teljes mértékben érthető! Ám Saúl megismerése után lassan megváltozott benne. Óvatosan ugyan, de elkezdett újra hinni a szerelemben. Csak hát a bosszúvágy túl erős volt a nőben, Saúl pedig mindig a helyes ösvényen akart lenni. Végül főleg Altagracia miatt képes lett volna letérni az erényes útról...ez pedig sokban hozzájárult ahhoz, hogy ne őket tartsam a legjobbnak. Bármilyen isteni is volt a kémia Aracely Arámbula és David Chocarro között, úgy éreztem, hiába van Alta-ra jó hatással Saúl, ez fordítva egyáltalán nem volt igaz. Szinte semmi jó nem származott Saúl számára ebből a megszállott, vágyakon alapuló szerelemből. Mert ez inkább az volt. Fizikai vonzalom szerelemnek látszó köntösbe bújtatva. Szerettem őket, és ez akkor is így lesz, ha valamikor esetleg újranézem a telenovellát. Azonban kérdés nélkül kibököm, hogy az ügyvéd urat Mónica oldalán szeretem jobban. Sokkal jobban. Az egy valóban TISZTA szerelem volt. A tavalyi bejegyzésemben, ahol elemeztem a két sorozatot az anya-ügyvéd-leányzó szerelmi háromszögek aspektusából, még pozitív voltam a Mónica-Saúl endgame-et illetően, hiszen megkapták az első évad végén. De hát a második szezon jött, látott és feldúlt minden csodát, ami végérvényesnek tűnt a finálét látva. Ebbe inkább bele se megyek mélyebben...röviden és tömören: kvázi Saúl halálával indul a második évad, Mónica pedig követte a férjét kb. a 14. részben. Mindkettejüket megölték... Oké, ennyi. A lelkem zokog tovább. Az egyik örök kedvenc shippemet vették el tőlem ilyen kegyetlen módon, mindezt legfőképp azért, mert Danna Paola és David is más projekteken dolgoztak. De kérdem én, akkor miért nem mondhatták azt, hogy elköltöztek Hawaii-ra, hogy boldogan éljék a közös életüket?? Jó, tudom-tudom...kellett a dráma Altagracia további fejlődéséhez és az évadot megalapozó sztorivonalhoz. Felfogtam. De akkor is fáj. Ez mindig egy hatalmas seb lesz a szívemen. Gondolom, mondanom sem kell, hogy Mónica és Saúl nálam ÖRÖK toplistások! A TOP 15-ömben garantáltan ott vannak. Még mindig!!! De tudjátok, idővel a toplistás telenovellás duókról is jönnek majd a külön posztjaim. Ám most az a lényeg, hogy nektek tetszett-e ez a poszt? Egyetértetek-e velem vagy nálatok más a felállás? :)

Most már tényleg én is nekiállok a TOP 10+1 listámnak, amit Piper olyan zseniálisan rakosgat ki. Olvassátok el az eddigi bejegyzéseit a saját toplistájáról. Zseniális, ahogy összeszedi a gondolatait a kedvenceiről. Ám mielőtt én is elkezdem, szerettem volna hozni még egy multishipper posztot, hiszen ezt is örömmel írom nektek.

Vad angyal - Muneca brava (Natalia Oreiro)

Icipici koromban a Vad angyal volt az egyik kedvenc sorozatom. 1998 novemberétől 1999 decemberéig tartott, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen 270 részt élt meg. Hozzánk az ezredfordulón jutott el. Emlékszem, nagyon szerettem, a főcímdalra is állandóan táncoltam a nappaliban. Natalia Oreiro-t mind a mai napig szeretem, sőt most már jobban, mint gyerekkoromban, hiszen azóta kiderült számomra, hogy többre is képes, mint ez a kissé bugyuta szerep, és nem csupán enyhén "dilinyósokat" tud eljátszani. :D Mert hát valljuk be, Milagrosnak megvoltak a maga zizijei. :D De valahol pont ezért volt olyan szerethető. Egy kedves, csupaszív karakter egyébként, akit hamar meg tud kedvelni a néző. Az sem véletlen, hogy két pasival is imádtam. Oké, természetesen jobb oldalra került a Mili és Ivo kettős, hiszen...nos, kell magyaráznom? Szerintem nem. Naty és Facundo Arana duója legendásan tökéletes! Bárcsak lenne a jövőben még egy negyedik közös projektjük is, oda meg vissza lennék tőle! (Oké, a harmadikban Naty csak vendégszerepelt, de az is számít, hiszen volt jelenetük.) Ám nem szabad elsiklani a tény felett, hogy míg Ivo a közel 300 rész alatt nem egyszer törte össze Milagros szívét, volt valaki, aki bár kezdetben Ivo-hoz hasonlóan csak szórakozni akart vele, ám miután valóban beleszeretett, soha nem lett volna már képes megbántani a lányt. Ha emlékeim nem csalnak, Sergio először csak le akart feküdni vele, mert úgy volt az érzéseivel, hogy biztos elmúlnak, ha ágyba vitte Milagros-t. Aztán leesett neki, hogy ennél többre vágyik, és hogy igazság szerint nem akar mást, mint boldoggá tenni Mili-t. Csak mellette akart lenni. Mindig. Még valami olyasmi is dereng, hogy Milagros megígérte Sergio-nak, hogy vele marad, ám miután Sergio rájött, hogy Mili sosem fogja őt igazán szeretni (legalábbis nem őt tartja élete férfijának), elengedte a lányt, hogy boldog lehessen Ivo-val vagy bárki mással, akit Mili a Nagy Ő-nek gondol. De abban biztos volt szegény Sergio, hogy nem ő az a férfi. Békét kötött Ivo-val is, és neki mondta el először, hogy félreáll. Azért egy picit sajnáltam, mert bár a legelején nem nagyon kedveltem Sergio-t (hiába hívta Milagros-t az első találkozásuknál kisasszonynak, amivel imponált is a lánynak), idővel a szívembe zártam. Néhány éve néztem újra a részeket tekerve, ezért vannak még halvány emlékeim. Ha a gyerekkori emlékeimből kéne merítkezni, bajban lennék. A világon szerintem semmit nem tudnék írni azon kívül, hogy mennyire tetszett a fináléban Milagros elég érdekes, de kreatív menyasszonyi ruhája. Emlékszem, annyira elképedtem rajta, hogy egy életre megjegyeztem a pillanatot, amikor nekiállt focizni benne az esküvője után. Természetesen Ivo-hoz ment hozzá, ahogy ennek lennie kellett. És tényleg örülök ennek a végkifejletnek, de sosem tagadnám le, hogy a Milagros-Sergio felállás is nagyon tetszett. Diego Ramos-nak nem ez volt az első közös projektje Natalia-val, és nem is az utolsó. Hol kisebb szál kötötte őket egymáshoz, hol nagyobb, ahogy a Vad angyal esetében is. Amúgy szerintem már csak azért is tetszett meg nekem ennyire a Mili-Sergio kettős, mert előtte a Híresek és gazdagokban ők voltak a főszereplők, és úristen, mind a mai napig imádom azt a telenovellapárt. Bár nem sok emlékem maradt meg, de néztem róluk vissza jeleneteket, és még mindig pacává olvadok a párosuktól. Szóval tuti ez is közrejátszik abban, hogy ennyire megszerettem ebben a sorozatban is őket együtt. De ettől még Milagros és Ivo ÖRÖK!!! :D <3

Aurora (Jorge Luis Pila)

A blogomon már összeszedtem Jorge Luis Pila legcsodásabb partnereit, és értelemszerűen mindkét hölgy belekerült a listába. Persze ahogy ott le is írtam, gond nélkül kiválasztottam a kedvencemet még úgy is, hogy igazából a 135 részes zseniális telenovellából eddig mindössze három epizódot sikerült végignéznem. Most itt is kifejtem ennek az okát: bár oda meg vissza voltam azért a három részért, amit megnéztem, de elég összetett a történet, és felirat nélkül még a szokásos 60-70%-ot sem értettem meg belőle, amit kellett volna. Így is néztem előre jeleneteket, és csak pislogtam. Néhány dolog nagyon nem világos. Ám pont ezért várom tűkön ülve, hogy felkerüljön az egész angol felirattal. És biztos forrásból tudom, hogy ez még idén megtörténik. Annyira szeretném már nézni, te jó ég! <3 Az alaptörténet lényegében az, hogy Aurora és Lorenzo egymás hatalmas szerelmei, kb. első látásra egymásba szeretnek. Aurora-t ekkor Sara Maldonado játssza, Lorenzo-t pedig Eugenio Siller. Ám Aurora-nak van egy akkor még gyógyíthatatlan betegsége, és miután teherbe esik Lorenzo-tól, ám a kapcsolatuk egy kavarás miatt megromlik, Aurora távol a szerelmétől várja a gyermekük születését. Azonban a szülés az életébe is kerülhet, és majdnem meg is hal, miután világra hozza a kislányt, ám Aurora tudós édesapja lefagyasztja a lányát, és Aurora csak 20 év múlva ébred fel. Ekkor kb. egykorú a lányával, Blanca-val, ám Lorenzo-t immár Jorge alakítja, hiszen eltelt két évtized. Egy fia is született közben a férfinek, hiszen az élet ment tovább. A fiút Eugenio Siller formálja meg, aki megszólalásig hasonlít az apjára fiatalabb korában. (Nem véletlenül ugyanúgy Eugenio játssza őt is. :D) Elindul a harc apa és fia között, de bevallom, Martínnal nem szeretem Aurora-t, és hála az égnek, végül a srác beleszeret másba, akivel már imádtam. Aurora és Lorenzo szerelme túl hatalmas volt ahhoz, hogy Martín közéjük álljon! Óriási spoiler következik!!! Valószínűleg endgame lettek volna, ám Aurora a 103. epizódban életét vesztette!!!! Úristen, megölték a címszereplőt! Sokkoló, szomorú, ugyanakkor hatalmas tapsot érdemelnek a készítők ezért a bátor lépésért, ami rosszul is elsülhetett volna, de szerencsére nem így lett. Persze, imádtam Aurora és Lorenzo kettősét, nem véletlenül leshetitek meg őket a bal oldalon. Azonban a halála után két résszel érkezett meg a Sonya Smith által megformált Ángela. Ő hozta ki Lorenzo-t a börtönből. Ne kérdezzétek, miért került oda a pasi, fogalmam sincs. Báááár...a zenés videók alapján azt gondolnám, Aurora halálához lehetett köze a dolognak. Mármint nem azt mondom, hogy megölte, de benne van a pakliban, hogy átsegítette az utolsó perceken a nagy szerelmét. Vagyis szerintem erről lehetett szó. Szóval Ángela az utolsó 30 epizódban volt csak benne, mégis a jeleneteik és a zenés alkotások alapján vele még jobban szeretem a pasit. Elképesztő, ugye? Hirtelen én sem hittem el, mégis ez történt. Viszont annak nagyon örülök, hogy nem pikkpakk hozták össze a két drágát, hanem igenis megvolt a gyászidőszak, Ángela-nak pedig eszébe sem jutott volna, hogy azt mondja Lorenzo-nak, verje ki a fejéből Aurora-t. Sőt a nő tanácsolta a pasinak, hogy beszéljen az érzéseiről és mindig emlékezzen Aurorára. Aztán a finálé előtt tíz résszel elcsattant az első csók, ráadásul tökéletes körülmények között. Annyira imádom ezt a kettőt már kvázi látatlanban is. Kezdődjön már el a feliratos részek feltöltése, mert megőrülök. Hála az égnek Ángela és Lorenzo csodaszép befejezést kaptak, ahogy azt megérdemelték. Ángela valóban egy angyal, Lorenzo meg eleget szenvedett már. Ők tényleg igazán tökéletesek voltak együtt. <3 Persze Aurorával is az volt, de ő sajnos meghalt. Így pedig beléphetett a férfi életébe a másik hatalmas szerelem, aki mellett újra rálelt a boldogságra.

A pletykafészek - Gossip Girl (Penn Badgley)

Az argentin és mexikói telenovellák után érkezzen egy amerikai sorozat, amit nagyon-nagyon szerettem, még a nem kevés hibája ellenére is. 2007-ben vette kezdetét és 2012 végén finálézott hat szezon után. Nem kevés kedvenc színészemet ismertem meg benne, a sorozat adott nekem imádott és gyűlölt karaktereket is, ugyanez igaz a szerelmi szálakra is. Azonban a multishipper jelző is illik rám, rögtön itt van a Dan-t játszó Penn Badgley. A kedvenc férfi karakterem a szériában. Tudom, kb. senki nem ért velem egyet, de mindegy, akkor is ez a helyzet. Már a pilot óta őt imádtam a legjobban, és ez még a nagy sokk után is így volt, amit a fináléban zúdítottak ránk. Két csajszival szerettem a karaktert úgy igazán, sőt ahogy így próbálok visszaemlékezni, mással szerintem nem is nagyon. Na jó...még egy kicsit Hilary Duff karakterével, de tényleg ennyi. A széria kezdetén Serena és Dan hatalmas kedvenceim voltak, irtó édesnek tartottam őket. Aztán elkezdtem meggyűlölni az egyébként csodálatos Blake Lively karakterét. Serena máig az egyik legutáltabb sorozatos szereplő a szememben. És elkezdtem úgy érezni, hogy nem érdemli meg Dan-t. Serena egy irritáló, önző ribanc lett...vagy mindig is az volt, csak először nem vettem észre. Fogalmam sincs. Majd újranézem és megmondom. Az viszont biztos, hogy miután kiszerettem Derena kettőséből, később már nem tudtam újra megszeretni őket, bárhogy igyekeztem. Mondjuk ebben annak is hatalmas szerepe volt, hogy teljes szívből belezúgtam a Blair-Dan párosba. Igazság szerint már az első évad elején volt egy olyan jelenetük, amit nézve erősen elgondolkodtam azon, hogy úristen, ezek ketten milyen isteniek lennének együtt. Ám aztán el is vetettem a dolgot, hiszen Dair kezdetben kb. ki nem állhatta egymást. A fene sem gondolta volna, hogy ebből egy elképesztően tökéletes szerelmi szál fog kibontakozni. De így lett, hála az égnek, hiszen megkaptam az egyik legnagyobb kedvenc shippemet, akik végleg felkerültek a TOP 10-es listámra, kitörölhetetlenül. Csak sajnos nem lettek endgame, mert az alkotók idióták voltak. A legutáltabb párosaimról a napokban írtam, és azon a listán rajta is van az amúgy (számomra érthetetlenül) közönségkedvenc Blair és Chuck páros. Egy kezemen meg tudom számolni a Chair duó azon jeleneteit, amiket tényleg szeretek. Ahhoz viszont már a két kezem is kevés, hogy felsoroljam, hányszor bántotta meg Chuck azt a nőt, akit állítólag olyan nagyon szeretett. Nem egyszer alázta őt porig, épp emiatt őket én speciel nem tudom kedvenc párosnak titulálni. Sorry not sorry. Dan ellenben úgy bánt Blairrel, mint egy hercegnővel. SZÓ SZERINT!!! Annyi mindent tudnék írni arról, miért ők a világom közepe a Gossip Girl-t tekintve, de majd a moduljukban. Most csak csodáljátok meg a jobb oldalon az ellenségekből barátokká avanzsált párost, akiknél végül fellobbant a szerelem. Csak sajnos az alkotók logikátlan módon nem nekik adták meg az endgame-et. Pedig már Blair is kimondta Dannek, hogy már nem Chuckhoz tartozik a szíve, hanem Danhez. De hát ez van... Örök szívfájdalmam. :( Bal oldalon pedig ott van Serena és Dan, akiket eleinte tényleg imádtam, de gyűlölöm a lezárásukat, mert...nos, ahogy írtam is, nem volt semmi értelme a Derena endgame-nek azok után, amiken Dair keresztülment, és amiket kimondtak hangosan egymásnak. Egyszerűen nem volt reális, hogy miután Dan már NEM volt szerelmes Serenába, mégis mellette kötött ki. Na mindegy, azért valóban itt a helyük, hiszen egykor a legek legjei voltak a szememben, még ha ott is kóborolt felettük Dair szelleme az 1x04-es jelenetük óta (2 percnél láthatjátok! :D <3 DAIR FOREVER!!! Köszönöm Leighton Meester-nek és Penn-nek ezt a csodaduót! <3

Íme a következő multishipper adag. Nem hinném, hogy egyhamar kifogyok az ötletekből. Most csak telenovellás duókat választottam. Rám tört az írhatnék erről a műfajról, ugyanis jelenleg nagyon ráfüggtem egy novellára. Bár abból egy párost sem választottam be (pláne mivel azt nézve nem vagyok multishipper), de ahogy ezerrel nyomatom, folyamatosan eszembe jut, mennyi csodás projekt készült már el az évek alatt, mennyi isteni színészt és szerelmespárt ismertem meg általuk, és baromi hálás vagyok, hogy gyerekként beszippantott ez a világ. Szóval gondoltam, megejtek egy gyors erre irányuló posztot, és adózom kicsit a telenovellák iránti szeretetemnek.

Szerelem zálogba - Lo que la vida me robó (Luis Roberto Guzmán)

Hol is kezdjem? Regényt nem óhajtok írni, főleg mivel a két választott pároshoz már megírtam a részletes kritikámat...ritka, mi? :D Emlékszem, 2017-ben még úgy írtam erről a novelláról, hogy nincs ennél jobb. Most már ezt picit át kell fogalmaznom, de még mindig dobogós, csak most már nem első, hanem harmadik. Viszont a Szerelem zálogba a legjobb SZINKRONOS telenovella. Bizony, azok közül, amik kaptak szinkront, ez magasan a legszuperebb. Meg egyébként is bronzérmes, szóval miről is beszélünk? 2013 végén került adásba Mexikóban, 2014 nyaráig tartott. Hozzánk pedig 2014 márciusában jutott el. Én 2016-ban néztem meg. Na, ennyit a statisztikáról. :D Rohadt hosszú, de nem érdekel, biztos, hogy még újra fogom nézni, ha máshogy nem, tekergetve. Annyira csodálatos volt, te jó ég! Angelique Boyer és Sebastián Rulli ennek a forgatásán szerettek egymásba, és mind a mai napig együtt vannak. Bár most nem ők kerültek középpontba. Sebas karakterét ráadásul csak Angie-vel szerettem ebben, szóval őt tuti nem fogom ennek kapcsán külön kiemelni. És most nem is Angelique a kiválasztott, hanem ahogy olvashattátok a zárójelben, Luis Roberto Guzmán terén fejtem ki, miért vagyok multishipper. A sorozat elején imádtam a pasi karakterét Angie-vel. Komolyan, Sebas ide vagy oda, első blikkre megfogott a Montserrat és José Luis duó. Rendben, tény és való, hogy hamar belezúgtam aztán a főszereplőpárba, de amíg nem tűnt fel Alejandro a színen, szerettem őket. De olvassátok el a moduljukat, ott részletekbe menően foglalkoztam a Montse-José Luis kettőssel. Azt is megírtam, hogy végül miért jött nálam a 180 fokos fordulat, és igen, kezdetben shippeltem őket, de aztán annyi minden megváltozott. Egyrészt ugye Alejandro-val Montserrat sokkal csodásabb volt, másrészt felbukkant Angélica. A nevéhez hűen egy angyali teremtés, aki felforgatta José Luis világát, és jobbá tette a férfi életét. Igen, vele milliószor jobban szerettem. Utána már képtelen voltam még elviselni is a Montserrat-José Luis jeleneteket. Főleg, amikor a sorozat vége felé ismét együtt voltak, José Luis pedig egy alkoholista bunkó paraszt lett. De ezt most nem szeretném tovább fejtegetni, tényleg mindent leírtam a kritikámban. És ide kattintva elolvashatjátok az Ángélica és José Luis párosáról megfogalmazott véleményemet is. Az fix, hogy Luis Roberto mindkét színésznővel pazar kémiát produkált a képernyőn, de azért Ilithya Manzanilla-val egy fokkal jobban szeretem...vagy két fokkal. ;) <3

Amar después de amar (Eleonora Wexler)

Lehet, hogy írtam már korábban, de nem árt ismételni: ez a kedvenc argentin telenovellám. 2017-ben készült, 70 epizódos lett összesen. Ezerrel pörögnek az események, mondjuk egy ilyen sztorivonalnál ez el is várható. Íme röviden a sztori:

Egy pár autóbalesete számtalan kérdést vet fel. A nő teste eltűnt. A férfi kómában fekszik. A személyazonosságuk felfed egy titkot: nem házastársak voltak, hanem szeretők.

Három évvel korábban egy barátság két házaspár között egy tiltott szerelemnek nyit ajtót. Raquel és Damián jómódú vállalkozók megismerik Carolina-t, a fiatal háziasszonyt és a férjét, Santiago-t, aki egy építőmunkás.

Két-két kamasz gyereke van mindkét párnak, és az iskolai gondok miatt kereszteződik a két család útja. Azt azonban még nem tudják, hogy ez a találkozás fogja feléleszteni Carolina és Damián elkerülhetetlen kapcsolatát.

Két idősíkban játszódik a történet. A szeretők titkos szerelme a múltban. És a megcsalás okozta fájdalom a jelenben, ami egy nagy szerelmi történethez fog végül vezetni Raquel és Santiago között.

A mexikói változat ugyan picivel nagyobb kedvencem lett, de az ADDA-t nem tudom, le fogja-e körözni valaha másik argentin széria. Jelen pillanatban (2017 óta!) úgy érzem, hogy nem. Ha gondoljátok, nézzétek meg a sorozat előzetesét magyar felirattal, hála florerr-nek. Illetve azt még muszáj kiemelnem, hogy a mexikói verziót nézve nem igazán vagyok multishipper...vagyis nem ilyen szinten. Itt sokkal jobban szeretem a házaspárokat is, nemcsak a fordított felállást. Első körben Eleonora Wexler-t emelem ki, vagyis Carolina-t. Hát igen...megcsalás ide vagy oda, voltak pillanatok, hogy nagyon szerettem Carolina és Santiago kettősét. Biztos az is közrejátszott, hogy Eleonora és Mariano Martínez között MENNYEI volt a kémia, de emellett be kell vallani, hogy nem kevés édes jelenetük is volt, amiket látva elkerülhetetlen volt, hogy őket is megszeressem együtt. De persze egyik házaspár közti kapcsolat sem fogható ahhoz a szerelemhez, ami előbb Carolina és Damián, végül pedig az árulásról értesülve, a legnagyobb szenvedés és düh közepette Raquel és Santiago között lobban fel. Szóval értelemszerűen a szeretők keveredtek a jobb oldalra, mert...bármekkora hibát is követtek el, hiába intézték pocsékul a dolgokat, attól még a szerelem köztük hatalmas volt. Tényleg csupán ez volt a "bűnük", hogy egymásba szerettek és úgy döntöttek, titokban tartják a viszonyukat. Mondjuk amikor épp elkezdenék haragudni rájuk ezért, rögtön eszembe jut, hogy valószínűleg a sorozat legmélyebb és legtisztább szerelme Raquel és Santiago között sosem került volna felszínre, ha nem három évvel később értesülnek arról, hogy a párjaik megcsalták őket egymással. Hogy akiket a barátjuknak és az életre szóló szerelmüknek tartottak, elárulták őket. Ez a csapás kellett nekik, hogy elengedjék azt az őszinte barátságot, ami eddig volt köztük...pontosabban, hogy új szintre emeljék és kialakuljon ez a gyönyörű szerelem. De most nem róluk kell írnom. Visszatérve a szeretőkre: Carolina és Damián első pillanatban egymásba szerettek, amikor találkoztak a piacon. Ez látszott is a tekintetükből. Rögtön érződött az elkerülhetetlen, az a mély kapocs, ami átitatta az egész kapcsolatukat, egészen a sztorijuk végéig. Amikor Damián győzködte Carolina-t, hogy legyen vele, én tényleg pacává folytam. Rögtön a választott zenés videó legelején látjátok a nagy találkozás után. És amiket mondott neki. Muszáj fordítanom a videóból azt a részt:

Nem bírom tovább. Nem tudok aludni, nem tudok lélegezni. Nem tudlak kiverni a fejemből.

Carolina annyira félt ettől a szerelemtől kezdetben. És épp ezzel nyertek meg maguknak. Két kis csoda, tényleg. Minden hibájuk ellenére. A mexikói verzióban is szerettem ezt a duót, de korántsem ennyire!!! Most kis spoiler jön: a sorozat a már említett autóbalesettel indul. Carolina és Damián együtt akarnak elszökni, de megtörténik a baj. Damián ugye kómába kerül, Carolina eltűnik. Aztán pár résszel később meg is találják a nő holttestét. Bizony, itt már egyértelmű volt, hogy esélyük sincs a happy endre. Vagy mégis? Ugyanis a sorozat végén Damián követte szerelmét a halálba, és meg is mutatták nekünk, hogy a túlvilágon ismét együtt lehettek. Ha csak rájuk nézek, elsírom magam. Mondjuk ehhez annak is köze lehet, hogy mind Eleonora, mind pedig Federico Amador a legnagyobb kedvenc színészeim közt vannak... és olyan szinten fantasztikusak, hogy nekik azt is elhinném, hogy krumplik, ha belebújnának egy zsákba. :D Viccet félretéve gyönyörűek, és hiába szeretem az ADDA-ban a házaspárokat is, kérdés nélkül a fordított felállásra bökök rá. Mindig. Csukott szemmel is. <3

Az örökség - La Patrona (Aracely Arámbula)

Ezt a 2013-as telenovellát még nem sikerült végignéznem. 127 részes (nálunk 128, mert az utolsó dupla volt eredetileg), én kb. 20-25 részt láttam anno. A napokban fogom végre letekerni. Megnézni sajnos nincs időm (így is rengeteget nézek), és bár érdekel, nagyon tetszik, de tekerve is értem a lényeget, és 20-25 rész megnézése után ki tudom szűrni, kiknek a jelenetei érdekelnek, azokat nyilván nem fogom kihagyni. Ám így, hogy még nem néztem végig, sőt nem is néztem különösebben utána a dolgoknak a jövőre nézve - gondolok itt arra, hogy nemigen csekkoltam előre jeleneteket -, nem valószínű, hogy olyan részletes leszek, mint az előző telenovellák esetében. Amit tudok: Aracely játssza a sorozat főhősnőjét, Gabrielát, aki bányászként dolgozik (egyedüli nőként) Marcelo Vidalnak, közben pedig édesanyaként is helyt kell állnia, ugyanis egymaga neveli a fiát, Davidot. A bánya tulajdonosa meghal, és a felesége, Antonia örökli a céget. Ő ráveszi a nagyobbik fiát, Alejandro-t, hogy vezesse ő a bányát. Gabriela és Alejandro nagy találkozása után nem sokkal egymásba szeretnek, ám ezt az aljas és fondorlatos Antonia nem hagyja annyiban. Sikerül elérnie, hogy Gabrielát elmegyógyintézetbe zárják, ahol borzasztó körülmények közt kell tengődnie. Kb. idáig jutottam el amúgy a sorozatban. Azért azt még tudom, hogy hosszú évek fognak eltelni, mialatt számos szörnyűségen megy keresztül Gabriela, amibe majdnem tényleg beleőrül. Egy benti barátnője tartja majd benne a lelket, és később szövetségre lépnek, mert az a nő is sok mindenen ment keresztül és mások miatt sokat veszített az életében. Szóval lett egy közös céljuk: bosszút állni azokon, akik ártottak nekik. Ebbe a szövetségbe csatlakozik majd be Lucho, vagyis Gonzalo García Vivanco, akivel bal oldalon megcsodálhatjátok a párosukat. Tudom, hogy Lucho sok szélhámosságot követ el a sorozat nagy részében, de ha minden igaz, a végére összekapja magát és majd új életet kezd azzal a nővel, akit valóban neki szánt a Sors. Ugyanis természetesen Gabriela igaz szerelme Alejandro, akit a fantasztikus Jorge Luis Pila formált meg. Lucho természetesen teljesen belezúg Gabrielába, és amiben tudja, segíti...olykor piszkos módszerekhez is folyamodik. Egyébként az elmegyógyintézetben megismert nagy barátnőjének örökségével már tényleg minden az ő malmukra hajtja a vizet a bosszúhadjárat során. Gabriela immár gazdag nőként, új személyazonossággal tér vissza, és 12 ellenségén készül revansot venni. Szép lassan viszont kiderül, hogy az ellenségei egy része valójában ugyanolyan áldozatai Antonia és a társai bűneinek. Köztük Alejandro is, akit Gabriela (ekkor már Véronica) hiába próbált gyűlölni, képtelen volt rá. Be is vallja neki az igazat, és végül Alejandro melléjük áll a küzdelemben, és segít leleplezni az anyja ténykedéseit. Végül mindenki boldog lehet...már aki megérdemli. :D Na jó, bevallom, kicsit utánanéztem most a történéseknek, hogy legalább nagy vonalakban vázolni tudjam a sztorit. Lényeg a lényeg: a zenés videók alapján igenis szeretni fogom Aracely és Gonzalo kettősét is, de azért a főszereplőpáros lekörözhetetlen, bárhogy nézem! <3 :)