Mondanám, hogy ez is egy cikksorozat lesz, de úgy döntöttem, egyben kapjátok meg mindegyiket. Igen, jól látjátok, lesz itt néhány videó, és nem szedem ketté a posztot. Sőt ide csak majd egyről teszek ki videót és fejtem ki a véleményemet, a többieket a "Bővebben" gombra kattintva éritek el. Először is a poszt lényege: összeszedtem néhány olyan sorozatot, ami akkoriban volt adásban, amikor én még gyerek voltam, és kiemelem nektek belőlük az abszolút kedvenc párosaimat. Némelyikből többet is, mint egyet. Azért azt leírnám, hogy nem biztos, hogy én az adott szériát akkor néztem végig, amikor adásban volt, lehet, hogy már szinte felnőtt fejjel futottam csak bele, de akkor is gyerek voltam, amikor az adott sorozat ment a televízióban. Szóval apró kis "csalással" ez is számít. :D Most szólok, nem kevés videó várható, ezért előre is elnézést kérek, és a telenovellákat ráadásul ki is hagyom most. Még valami: a párosok NEM favorit sorrendben vannak!!!

Piper & Leo (Bűbájos boszorkák)

Na jó, azt azért valljuk be, hogy sorrend nélküliség betartása ide vagy oda, nem kezdhettem a listát más párossal, csakis ezzel a tökéletes párral. A legjobb boszorkányos sorozat, ami létezik...nem is, az egyik legjobb sorozat, ami létezik. Örök kedvenc, és nagyon korán elkezdtem már nézni, kb. ez volt a második amerikai széria, aminek anno nekiálltam, pontosabban amit rendszeresen néztem. Még 1998-ban vette kezdetét a tengerentúlon, nálunk 2003-ban kezdték el adni. Na, akkor csatlakoztam be én is, mégpedig a legelejétől. Imádtam, alig vártam, hogy minden hétköznap leülhessek megnézni, sőt még videokazettára is felvettem pár részt. Életem legelső shipjei közé pedig így bekerült Piper és Leo, akik azonnal megnyertek maguknak. Azóta pedig minél többször nézem meg elölről a szériát, annál jobban imádom a párost. Már ha ez egyáltalán fizikailag lehetséges, ugyanis kétlem, hogy szerethetem őket még ennél is jobban. Folyton erre gondolok, aztán az ismételt újranézés erre szépen rácáfol. Isteni a történetszáluk minden momentuma, velük sírok, velük nevetek mindig. Hatalmas szerelem az övék, egy tiltott szerelem, ami boszorkány és fényőr közt nem alakulhatott volna ki, pláne nem lehetett volna megélniük ezt a szerelmet, mégis leküzdötték a nyamvadt akadályokat. Két kisfiuk is született, Leo lemondott a nyomorult szárnyairól a nőért, akit a világon mindennél jobban szeret! Képes volt kvázi emlékek nélkül visszatalálni Piper-hez, és ahelyett, hogy szó szerint angyalként segítette volna továbbra is a jövő boszorkányait és fényőreit, ő inkább halandóként élte le az életét a családja oldalán. És a fenébe is, amikor az utolsó évadban Piper közli Leo-val, mielőtt a Végzet Angyala magával vinné a férfit, hogy "el kell veszítselek, hogy megmentselek", zokogógörcsben török ki minden alkalommal. Konkrétan ezzel indul a választott zenés videó. Nem is tudom tovább elemezni őket, mert nincsenek rá megfelelő szavak, hogy körülírjam, mit is jelentenek számomra.

Phoebe & Cole (Bűbájos boszorkák)

Most egy picit csalok, mert a Bűbájos boszorkákban nem Phoebe és Cole a második kedvenc duóm, hanem a harmadik, de akkor is úgy éreztem, róluk kell picit megemlékeznem. Már csak azért is, mert ők a szériában az egyedüli általam imádott duó, akik sem élve, sem a túlvilágon nem lehettek endgame. Ebbe pedig beleszakad a szívem. Bár ez a szerelem nem volt olyan tiszta, mint Piper és Leo esetében, hiszen itt egy boszorkány és egy démon kapcsolatáról beszélünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt őszinte. Annyira gyönyörűek voltak együtt, a fenébe is...az íróknak mégis muszáj volt elszúrnia a dolgokat azzal, amikor Cole-t tették meg Minden Gonosz Forrásává. Gyűlöltem azokat a részeket, mert éreztem, hogy nincs visszaút, és egyszerűen tudtam, hogy végleg tönkretették a szép szerelmüket. Gondoljatok bele: Belthazor azért jött, hogy végezzen a bűbájosokkal, erre beleszeretett az egyikbe. Ironikus, mégis lenyűgöző, ugye? Istenem, hogy ezek ketten mennyire megszenvedtek a szerelmükért, és basszus, tele voltak mélypontokkal...és mindezek után nem kaphattak boldog befejezést. Oké, szerettem én Coop-ot, akivel endgame lett Phoebe, ám nem váltották ki belőlem azt az érzést, mint ez a két drágaság. Örökké imádni fogom őket, minden hibájukkal együtt.

Kelly & Dylan (Beverly Hills 90210)

A Beverly Hills 90210 határozottan az egyik legelső amerikai sorozat az életemben, ami lekötött, megfogott és elvarázsolt. Természetesen a Bűbájos boszorkákkal egyetemben. A gyerekkorom két legjobb sorozata. Ironikus módon ezt a tíz évadot megélt csodát azóta sem sikerült végignéznem, ugyanis magyar szinkronnal csak négy szezont adott le belőle a tévé, a feliratos részekkel meg valamilyen érthetetlen oknál fogva leálltam 2016-ban, de előbb-utóbb mindenképp befejezem, hiszen leírhatatlanul fontos részét képezi a rajongói létemnek ez a briliáns sorozat. Egy igazi mestermű a sztorivonalakat, a színészi alakításokat és a szerelmespárokat is figyelembe véve. Oké, persze nem shippeltem mindenkit mindenkivel, de többen is megfogtak. Kritikát még csak Brenda és Dylan duójáról pötyögtem be nektek, és ott azért kitértem arra is, hogy a srácot én Brenda legjobb barátnőjével szeretem a legjobban. Nos, íme, itt vannak a drágák. Első látásra beléjük szerettem, és számomra érthetetlen, hogy képes bárki gyűlölni őket. Mert az még oké, ha inkább a Brenda-Dylan rajongótábort erősítik jó páran, de utálni őt Kelly-vel? Hogyan? Hát nem látnak a szemüktől? Legalább azt tessék elismerni, mennyire édesek együtt, basszus. Ez a videó is ezt bizonyítja. Tele van olyan jelenetekkel, amik szerintem egy életre beírták magukat a "legfantasztikusabb momentumok sorozatos szerelmespárok közt" könyvébe. Már ha persze létezne ilyen. :D Képtelen vagyok akár csak egy jelenetet is kiemelni, annyi csoda zajlott le köztük. Oké, máshogy kellett volna intézniük a dolgokat, de nem az ő hibájuk volt, hogy egymásba szerettek. Plusz Brenda sem volt olyan ártatlan az ügyben. Oké, ez most így túl kusza, majd a moduljukban részletekbe menően kifejtek mindent, csak jussak el addig, hogy megírom. Annyi mindenen mentek keresztül a tíz szezon alatt, hogy már ezt nézve endgame-et érdemeltek, amit szerencsére az 1990-től 2000-ig futó sorozat fináléjában megkaptak, azonban a 2008-as új generációt bemutató sorozatban el is rontották, mert a Dylan-t játszó színész nem akart visszatérni az oly sok női szívet megdobogtató karaktere bőrében, és azzal "büntették" az alkotók, hogy Kelly-től megtudtuk, már nincsenek együtt, noha van egy közös gyerekük, és csak olykor vitáznak beszélnek telefonon. Remek. Mindegy, én ezt a tényt ignorálom, mert számomra az eredeti széria utolsó része képezi a páros lezárását, azzal a bizonyos happy enddel.

Ui.: bár ezt a bejegyzést még januárban kezdtem el megírni, de nem véletlen, hogy ma jutottam el a végére. Tegnap ugyanis 52 éves korában elhunyt Luke Perry, aki Dylan-t játszotta. Rohadt sokat sírtam emiatt, és a fenébe is, még fogok is, mert nagyon sokat jelentett nekem mind színészileg, mind emberileg. Csak nézzétek meg, milyen búcsúüzeneteket írnak róla és neki a kollégák, barátok, rajongók. Nem is kell ennél több, hogy realizálódjon akárkiben, hogy micsoda űrt hagyott maga után és hogy mennyien szerettük. Igazság szerint az ő emlékére akartam befejezni végre ezt a hosszú posztot, mert már hetek óta ültem rajta. Szomorú, hogy ez adott löketet, de legalább látjátok, mennyire szerettem és fogom is szeretni MINDIG!

Donna & David (Beverly Hills 90210)

Oké, Kelly és Dylan kettőse nálam mindent visz a sorozatban, sőt alapvetően is igencsak előkelő helyen vannak a favorit párosaim listámon, viszont a Beverly Hills 90210 még egy olyan duót adott nekem, akiket mindig is imádni fogok. Donna és David szerelme viszonylag korán kibontakozott, ugyanis a második évad vége felé már elcsattant az első csók. Érdekes volt nézni, hogyan fordulnak át előbb iskolatársakból barátokká, majd pedig fejlődik át a kapcsolatuk szerelemmé. Ők valóban egymásnak lettek teremtve, már csak azért is, ha azt vesszük, micsoda pozitív fejlődésen mentek át egy párként. Mármint ott van Donna, aki ugyan kedves volt mindig is, de kezdetben a karakternek "tipikus szőke libás" beütése volt, azonban részben David világított rá, mennyivel több van Donnában, akinek a barátai a legfontosabbak, és hogy az érzékenysége, az empátiája teszi még jobb emberré. David pedig egy éretlen kölyök volt a sorozat elején. Ez szó szerint és képletesen is értendő, hiszen Donna eleve majdnem egy évvel idősebb a srácnál, plusz a széria kezdetén David gólyaként került a középiskolába, és úgy érezte, övé a világ, holott inkább lúzer benyomását keltette a folytonos menőzésével. Oké, ő nemcsak Donna miatt vált érettebbé, hanem kapott egy jó nagy pofont az élettől, amikor a 2. évadban látta meghalni a legjobb barátját. Ezután Donna öntött lelket belé, és David úgy érezte, csak a lány érti meg őt. Mellette megnyugodott. Így kerültek végül is igazán közel egymáshoz. David pedig "felnőtt" a nagy csapathoz, és már fel sem tűnt, hogy fiatalabb a kemény magnál. Végleg befogadták őt Donna baráti körébe. Rengeteg mindenen mentek keresztül. Az egyetemen David drogozni kezdett, ami elég durva mélypontokat okozott a kapcsolatukban, még szakítottak is, ugyanis David képes volt megcsalni Donnát. Idióta. Oké, náluk az intimitás amúgy is kényes téma volt mindig is, mivel Donna szűz volt, aki az esküvőig várni akart a szexszel. Persze először David türelmes volt, de ahogy teltek a hónapok, nem csoda, hogy David türelme fogyni kezdett. Csak azért tartott ki, mert szerelmes volt Donnába. Csak aztán a sok veszekedés betett a srácnak is, na meg az a bizonyos csaj alaposan kínálgatta magát. ezért is lépett félre. Nyilván ez nem mentség, én csak azt mondom, megvoltak a problémáik. Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték a szerelmüket, ám azt soha egy percre sem lehetett kétségbe vonni, hogy összetartoznak. Donna még a fogadalmát is megszegte végül, és a hetedik évadban lefeküdt Daviddel valamikor a diplomaosztó környékén. Aztán a tizedik szezonban, konkrétan a széria legutolsó részében volt az esküvőjük, ami egyszerűen meseszép volt. Imádom az esküiket, ahogy sírva mondják el egymásnak. Jó, én ugyebár még nem néztem végig az egész sorozatot, de azért valamennyire képben vagyok, és azt biztosan tudom, hogy lehetetlen nem szeretni őket.

Amy & Ephram (Everwood)

Jó, ezt a 2002-ben indult családi sorozatot nem gyerekként láttam, hanem csak évekkel később, amikor már majdnem betöltöttem a 18-at. Azt kell mondanom, nem is bánom. Szerintem így jobb is volt, mert mérhetetlenül tudtam értékelni a szerelmi szálakat és a szép történetvezetést. Jobban el tudtam mélyülni az egész kisváros életében. Hiszen ahogy visszagondolok akár a Bűbájos boszorkákra, akár a Beverly Hills 90210-re, első megnézésre másképp értelmeztem, más szemmel bámultam a történéseket. Felnőtt fejjel, vagy legalábbis már tinédzserként az "igaz szerelem" kifejezést is tudom hova tenni. Értem és érzem is ennek a két szónak a súlyát. És világosan leszűrtem már első blikkre, hogy ami Amy és Ephram között elindult a széria elején, az nem egy szimpla kis gimis szerelem lesz, hanem örökre szól. Köszönöm, hogy az alkotók bizonyították, jók voltak a megérzéseim. Lehengerlő, komplex szerelmi szálnak lehettünk tanúi, akik végignéztük a sorozatot, de mindenesetre csak az számít, hogy meglett az eredménye. Az egyik kedvenc kibékülős endgame jelenetemet hozzájuk kötöm, hiszen Amy az anyja segítségével "elcipelte" a városi óriáskereket Ephram lakásához, aztán lenyomott a srácnak egy padlóra kerülős monológot, amin sikerül mindig bekönnyeznem. Ráadásul ezzel keretet adtak a páros sztorijának, hiszen az egyik első legfontosabb momentumuk az első szezonban ezen az óriáskeréken történt. A pillanat, amikor először nyíltak meg igazán egymás előtt, és árult el Amy egy hatalmas titkot az életéből. Talán itt alakult ki köztük igazából a bizalom. Erre épült fel végül minden apró kis csoda, ami kerek egészet alkotott végül. Lehetetlen nem beléjük szeretni.

Monica & Chandler (Jóbarátok)

Ha a szituációs komédia műfajú sorozatokra gondolok, nem az jut eszembe első körben, hogy "úristen, már megint el fogom bőgni magam az egyik párosról készült zenés videón". Mert ezek a szériák normál esetben nem kéne, hogy ilyen érzéseket váltsanak ki az emberből. És ezért a Jóbarátok volt, még most is az, és marad is mindig a legjobb szitkom a világon! Tökéletesen lett összerakva mind a tíz szezonja, amit én még gyerekként kezdtem el nézni, és azóta még legalább 7-8 alkalommal végignéztem...lehetetlen ráunni. És bár szeretem Rachel és Ross párosát (sőt Rachel-t az utóbbi két újranézésem óta már Joey-val is imádom), de szerintem Roschel egy egész kicsit "túlértékelt". Félre ne értsetek, hiszen mint már írtam, oda vagyok értük, azonban nem értem, miért ők a legnépszerűbb duó. Több okból kifolyólag sem ők a mindeneim a Jóbarátokban, hanem már a kezdetektől fogva Monica és Chandler. Vagyis pontosabban azóta, hogy megmutatkoztak az első jelek arra vonatkozóan, hogy össze fognak jönni. Még belegondolni is rossz, hogy az alkotók először Joey-val akarták összehozni Monicát. Jaj, de jó, hogy észrevették még időben a potenciált a két kis szívem között, ezzel megadva minden idők egyik legédesebb és legcsodálatosabban felépített sorozatos szerelmespárját. Nincs olyan pillanatuk, amit ne imádnék szívből. És még hogy nem lehet sírni egy vígjátékos elemekkel teletűzdelt sorozaton. Csak nézzétek meg a meseszép szerelmi vallomásaikat vagy a küzdelmüket azért, hogy saját gyerekük legyen. Az a sok könny, te jó ég! De szerencsére ikrekkel jutalmazta meg őket az Élet egy béranya segítségével. Lehet ennél szebb egy endgame? Szerintem nemigen.

Veronica & Logan (Veronica Mars)

A Veronica Mars 2004-től 2007-ig futott, összesen három évadot élt meg. Én valamikor 2010 környékén kezdtem el nézni, ha jól emlékszem. Imádtam minden egyes részét. Nem valami romantikus szál miatt kezdtem el nézni, hanem valóban a sztori fogott meg. Sőt kezdetben azt gondoltam, nem lesz benne olyan szerelmespár, akit szeretni fogok. Hogy én mekkorát tévedtem. Amit tudtunk már a legelején, hogy Veronica ki nem állhatja Logan-t, aki egy gazdag ficsúr és valóban bunkó volt szinte mindenkivel. A gimi menő csávója volt lényegében. Később kiderült, hogy Veronicát bedrogozta és megerőszakolta valaki egy bulin. A lány pedig Logant gyanúsította ezzel, ekkor romlott meg a barátságuk is. Tény és való, a srác ellen szóltak a bizonyítékok. A dolgok ott változtak meg, amikor szembesültünk az igazsággal. Logan egy újjal sem nyúlt a lányhoz, sőt ő találta meg eszméletlenül és vigyázott rá, hogy a körülményekhez képest ne sérüljön még jobban. Naná, hogy 180 fokos fordulatot vett Logan a szemünkben...és Veronica szemében is. Mondjuk ki a tutit: a vonzalom rögvest felszínre tört, ami már eleve megvolt, csak mélyre volt temetve. Csodás jeleneteket kaptunk, aránylag sokáig együtt is voltak. Aztán persze, hogy a harmadik évadban szét kellett barmolni azt, ami tökéletes volt. A sorozat úgy kapott kaszát, hogy Veronica szakított Logannel az egyetemen, és már Pizzel volt együtt. Jó, volt egy "összenézése" Veronicának és Logannek az ebédlőben, de ennyi. És vége lett. Azt hittem, megőrülök. És akkor csoda történt: 2014-ben megkaptuk a folytatást egy film formájában, ami évekkel később játszódik. És a végén végre ismét együtt volt LoVe párosa. Akiknek ez a ship nevük, nem is lehetnek rosszak, ugye? :D Emlékszem, hosszú percekig sírtam a film végén, amikor megláttam őket és a mesés endgame-jüket. Jó, a végén ismét el kellett válniuk, mert Logan a haditengerészet hadnagya volt és be kellett vonulnia, ha jól rémlik, hat hónapra. Veronica mondta is neki, hogy térjen vissza hozzá, mire azt a választ kapta, hogy "Mindig." Most pedig idén tovább folytatódik a mesébe illő páros sztorija, ugyanis kaptak egy mini-sorozatos berendelést, amit már forgatnak. Szóval Veronica és Logan szerelméből még többet kapok. Remélem, endgame maradnak.

Taylor & Ryan (A narancsvidék)

Érdekesmód ezt a sorozatot sem kezdtem el nézni pár évvel ezelőttig, pedig tisztán emlékszem, hogy anno ment a tévében. 2003 és 2007 között sugározták odakint, nálunk is hamarosan bemutatásra került, de az a ronda igazság, hogy mivel "hülye" címe volt, nem voltam rá kíváncsi. Durva belegondolni, hogy egy cím miatt kapcsoltam el mindig a tévét, pedig a főcímdala már akkor is nagyon megfogott. Kívülről tudom, basszus, pedig alig hallgatom. De miért? Erre sem találok magyarázatot. Na mindegy. Egyébként már csak azért is csapkodom a fejem a falba, amiért nem kezdtem el előbb bámulni (lényegében kb. 4-5 éve néztem csak végig a négy évadot), mert van egyfajta One Tree Hill (Tuti gimi) hangulata az egésznek, így aki azt a sorozatot szerette, garantáltan ezért is odáig lesz. Nekem meg ugyebár az a number one széria! Nem azt mondom, hogy ugyanolyan a kettő, tök más sztorivonalakat vonultatnak fel, más a koncepció is, mindössze vannak olyan aspektusok, amik rohadtul megegyeznek. Oké, elég az elemzésből, gyorsan rátérek a sorozatból az abszolút kedvenc párosomra. Bár Taylor-t és Ryan-t nagyon a végén kaptam csak meg, konkrétan az utolsó szezonban (előtte még közös jelenetük is alig volt), hiszen a sorozat alapja az volt, hogy Ryan beköltözött a Cohen családhoz és mennyire belezúgott a szomszéd lányba, Marissába. Bár voltak szép pillanataik, de bevallom, én sosem shippeltem őket. Marissa karakterét eleve nem zártam a szívembe, szóval így pláne nehéz volt megszeretnem a párost. Aztán [spoilerveszély!!!] Marissa meghalt a harmadik szezon végén. Ryan összetört. A gimiben párszor találkozott Taylorral, de a lány inkább idegesítette, minthogy barátjának nevezte volna. Igazság szerint sokan voltak így ezzel. Ám a negyedik évadban Taylor megmutatta egy másik oldalát, megmutatta, mi van a felszínes és folyton csacsogó viselkedése mögött. Végig Ryan mellett állt a nehéz időkben, és szép lassan mondhatni visszahozta a srácot az "életbe". Ami azt illeti, Ryan sosem mosolygott annyit és sosem volt olyan humoros, mint Taylor mellett. Sokáig olyan merev volt, ám a lány mellett kinyílt és megmutatta, nemcsak borongós hangulatot tud árasztani néhány elejtett csípős megjegyzéssel, hanem van egyfajta szarkasztikus és érdes humora, amiért odáig voltam. És a jelenetei Taylorral, te jó ég! Az összeset imádom, bármikor újranézném akármelyiket. Amikor megjátszotta, hogy ő Taylor új pasija, csak hogy a lány elválhasson a francia férjétől, és szándékosan a pasi előtt csókolta meg (az volt az első csókjuk), a fickó pedig megjegyezte, hogy nem ragaszkodik tovább Taylorhoz, mert felismeri az igaz szerelmet, ha látja...hát, ott kész voltam teljesen. Egy vadidegen is azt mondta lényegében, hogy egymásnak lettek teremtve. És így is volt. Sőt a környezetükben mindenki ezt vágta az arcukba, még a sajnálatos szakításuk után is. Nos, a széria végén nem voltak épp együtt, de Summer és Seth esküvője előtt egymásnak estek az egyik szobában, csak megzavarták őket, aztán az ifjú pár mellett állva (mint tanú és koszorúslány) úgy mosolyogtak és néztek egymásra, hogy rögtön leszűrhettük: "igen, újra össze fognak jönni, ehhez kétség sem férhet." Hála az égnek! :)

Summer & Seth (A narancsvidék)

A másik szívem csücske duó a sorozatból. Na, őket viszont elég korán megkaptuk, amiért áldom is az alkotókat. Egészen a negyedik szezonig ők voltak a legnagyobb favoritjaim a szériában, csak aztán - mint ismeretes -, egy hajszállal lekörözte őket Taylor és Ryan. Azonban Summer és Seth szerelme a legkülönlegesebb és az egyik legszebb, amit valaha láttam sorozatban. Ezt sosem vonom kétségbe. Seth gyerekkoruk óta odáig volt a népszerű leányzóért, anno a suliban még verset is írt Summernek, és lényegében ennek volt köszönhető, hogy végül gimis korukban Summer végre esélyt adott neki. Előtte kb. észre sem vette, hogy Seth létezik, mindig a népszerű fiúk társaságát kereste, ami nem is meglepő, hiszen ő volt a legnépszerűbb lány a gimiben, Seth pedig egy stréber kocka volt, aki sokak számára inkább láthatatlan volt a suli falain belül. Aztán amikor Summer maga alatt volt egy szerelmi csalódás után (legalábbis úgy rémlik, az volt a baja), Seth ott volt és meghallgatta a kicsit spicces lányt, aki akkor még a nevét sem tudta megjegyezni a fiúnak. Kedves volt vele, mesélt a versről gyerekkorukból, erre Summer megcsókolta. Így indult minden. Annyi mindenen mentek keresztül ők is, de szerencsére kb. a sorozat felében együtt voltak, ami nem rossz arány. Voltak nehézségeik és igen csúnya mélypontjaik, de szerencsére végül csak az oltárnál kötöttek ki. Ahogy az meg volt írva! Örökké imádni fogom őket is.

Rory & Logan (Szívek szállodája)

Egy újabb sorozat, ami gyerekkoromban ment (2000-től 2007-ig), én azonban jóval később néztem csak végig. Jó, mondjuk ezt azért valamennyire követtem anno a tévében is, de tényleg csak pár részt láttam. Valahogy nem kötött le. Szerintem ehhez is már legalább tinédzsernek kell lenni, hogy tényleg érdekeljen és főleg, hogy megértsd az üzenetét. Rory-nak három nagyon fontos szerelmi szála volt a sorozat hét szezonja alatt, és igazából mindegyik sráccal szerettem őt, mert mindegyikkel akkor volt együtt, amikor az életének egy fontos szakaszában épp arra a fiúra volt szüksége. Ott volt az első nagy szerelem, vagyis Dean. Hercegnőként bánt Rory-val. Aztán a picit "rosszfiú" titulust érdemlő Jess, akinek igazából nagy szíve volt. Végül az egyetemen megismerte Logan-t. Bizony, nem kaptam belőlük túl sokat, mindössze az utolsó három évadot, de egyértelműen ez volt az igazi, nem tudok rá jobb szót, ez volt a "felnőtt" szerelem. Bár nem volt gyalog galopp a kapcsolatuk, de kérdem én, mégis mióta nevezzük a szerelmet egyszerűnek? A fináléban sajnos szakítottak, ám a Veronica Marshoz hasonlóan évekkel később ebből is kaptunk egy filmet, sőt itt egy négy részes minisorozatról beszélünk konkrétan, amit 2016 végén kaptunk meg. Ám ez nem ért olyan jó véget a páros szempontjából, mint a Veronica Mars. Ugyanis mindketten párkapcsolatban voltak...csak nem egymással! Igen, a fenébe is, viszonyuk volt. Ez pedig Rory karakterét teljesen kifordította önmagából. Emiatt nem is tetszett annyira ez a négy rész. Rory egyszerűen nem ilyen, és rossz volt ezt látni. Persze nem őket együtt, hiszen ez a nyomorult titkos viszony is csak azt jelentette, hogy még évekkel később is egymást szerették, de miért így kellett intézniük? Mert Loganre nyomás nehezedett az apja részéről, hogy egy rangban méltó lányt vegyen feleségül? Nos, igen, ezt értem... vagyis próbálom megérteni. De basszus, Rory-t szerette még majdnem 10 év távlatából is. Akkor miről beszélünk? Hülyén csinálták, ez pedig kicsit tönkretette őket a szememben. Félreértés ne essék, ha szakítanának a párjukkal és úgy lennének együtt, a csoda szóról többek között ez a páros jutna eszembe. Ám így sajnos picit csalódtam, hiába imádom őket minden percben. Ja, és a film vége az, hogy kiderül, Rory kisbabát vár. Annyira tudnék örülni ennek, mivel 100%, hogy Logan a gyerek apja, de a körülményeket tekintve annyira nem görbül mosolyra a szám. Ettől még mindig az egyik kedvenc párosom lesznek, csak sajnos a filmekben el lettek cseszve...köszi az íróknak... :/

Lucy & Kevin (Hetedik mennyország)

Na, ezt a remek kis családi sorozatot néztem gyerekkoromban is, és csak úgy faltam a részeket. 1996-tól 2007-ig futott nagy sikerrel a WB, későbbi nevén CW csatornán, összesen 11 évadot élt meg. Azért ez nem semmi. Basszus, 1 éves voltam, amikor elkezdődött. Oké, hivatalosan öregnek érzem magam a majdnem 24 évemmel. :D Imádtam a részeket, minden délután a tévé előtt vártam az újabb és újabb epizódokat. Lucy volt a kedvencem a testvérek közt, és bár amikor felnőtt fejjel újranéztem a szériát, néhány részben az agyamra ment, továbbra is azt vallom, hogy ő a szívem csücske a tesók közt. Ő és a legidősebb, Matt. A szerelmi szál gyerekkoromban annyira még nem kötött le, ez tény, viszont nagyon szerettem Kevint, és azt vallom, hogy ő az egyik legjobb sorozatos férj, akit valaha megírtak. Csodálatos párost alkottak a képernyőmön, és lehetetlen nem vigyorogni, amikor rájuk néz az ember. A kínos találkozásuk marad az abszolút kedvenc jelenetem, amikor a reptéren lekapcsolják Lucy-t és a nővérét, Mary-t, méghozzá a nővérke hibájából. Ekkor jön intézkedni Kevin, aki rendőr. Lucy azonnal belezúg a pasiba, és a vonzalom nagyon is kölcsönös lesz. Később lesznek részek, amikor elképesztően undok Kevinnel, de lenyűgözően jól kezeli a pasi Lucy "kirohanásait", így inkább azok a momentumok is viccesek, mintsem bosszantóak. Jaj, nincs olyan pillanatuk, amikor ne imádtam volna őket. Gyönyörű ívet jártak be a szériában eljegyzéssel, esküvővel, közös gyerekkel. Oké-oké, viták voltak, de alapvetően kiegyensúlyozott volt a kapcsolatuk szerencsére. Naná, hogy endgame! :)

Melinda & Jim (Szellemekkel suttogó)

Egy picit csalok, mert egy 2005-től 2010-ig tartó széria is ide keveredett a listába, de akárhogy nézem, amikor elkezdődött, én még nagyon is gyerek voltam. 10 éves. Szerintem azonnal elkezdtem nézni a tévében, mert mindig is érdekelt a szellemvilág, és első csapásra beszippantott. Felnőtt fejjel 2-3 éve újra végignéztem, és most már végképp tudtam értékelni a szerelmi szálat, ami átível az egész szérián. Melinda és Jim az egyik legtündéribb, legédesebb férj-feleség duó, akiket valaha szerencsém volt látni a képernyőmön! A betonbiztos kapcsolatuk példaértékű, és tudom, hogy hamarosan ismét megnézem a szériát, mert amellett, hogy majdnem hibátlannak titulálom mindegyik részét, nem tudok betelni kettejükkel. Jimet egyébként a negyedik évad elején lelövik, amibe bele is hal később, és basszus, ennek már az emlékétől is bekönnyezek, azonban a lelke átkerül egy Sam nevű férfi testébe, aki nem sokkal utána veszíti életét egy balesetben. A probléma viszont, hogy a korábbi életének emlékei teljesen kitörlődnek. Csak később kapja vissza őket, már az évad vége felé, ha jól rémlik. Plusz, ha ez még nem lenne elég, Melinda nem sokkal Jim halála előtt teherbe esett, ám sajnos el is vetél még a férje halála előtt. Ezek olyan epizódok, amiket egyszerűen nem lehet könnyek nélkül megnézni. Végül szerencsére születik egy közös kisfiuk, akit az ötödik évadban már nagyobb korában látunk, mert lesz ott egy időugrás. Na jó, a lényeg tehát, hogy imádnivaló ez a páros, az egyik legtisztább szerelem címe, amit valaha láttam sorozatban, határozottan őket illeti meg. És mennyire elképesztő már, hogy Jim halála után, amikor beleköltözik egy másik ember testébe, mindenki Sam-et látja értelemszerűen, azonban Melinda a férje LELKÉT látja, nem pedig a testet. Ezután merje azt mondani valaki, hogy ez nem gyönyörű... Imádom őket!

Liz & Max (Roswell)

A Roswell gyerekkoromban valahogy kimaradt az életemből. Pedig emlékszem, hogy a nővérem minden délután megnézte a tévében a részeket. 1999-től 2002-ig futott odakint, nálunk 2001-ben kezdték el adni. Valamiért engem nem tudott lekötni...bár tény, a főcímdalát nagyon szerettem. Aztán kb. 4 évvel ezelőtt rávettem magam, hogy végignézzem mindhárom évadot, és megbántam...hogy nem előbb vágtam bele. Rohadt nagy szerelem lett számomra ez a széria, ráadásul két csodás szerelmespárt is adott nekem. A főszereplőpáros már a pilotban egyértelműen bizonyította, mennyire isteniek lesznek együtt, amikor Max megmentette Liz életét a képességével, amivel erősítette a lebukás veszélyét, hiszen Max és a "testvérei" másik bolygóról jöttek. Annyira látszott már ekkor, milyen frenetikusak lesznek együtt, és már alig vártam, hogy összejöjjenek. Bőven voltak hullámvölgyek a páros kapcsolatában, ám hála az égnek elkerülhetetlen volt az endgame. Egy szuper kis esküvőt kaptunk a fináléra. Éljen! <3

Maria & Michael (Roswell)

A másik csodaduó, akik egyébként a legek legjei számomra a sorozatból. Sokan azt mondják, már-már toxikus volt ez a páros, de kijelentem, ezek az emberek biztos nem látták például Blair-t és Chuck-ot a Gossip Girlből, illetve Caroline-t és Klaus-t a TVD-ből. Na, inkább őket tudnám toxikusnak nevezni. Oké, kezdetben csak fizikai vonzalom volt Maria és Michael között, ám idővel ez átcsapott mély törődésbe, és elképesztő áldozatokat hoztak a másikért, még a szerelemről is lemondtak, és emlékszem, Michael sokszor irtó bunkó volt a lánnyal, de eleve egy távolságtartó egyén volt, aki leengedte a gondosan felépített páncélját, pontosabban Mariának sikerült áttörni rajta. A bunkósága pedig az esetek nagy részében onnan fakadt, hogy ezzel a módszerrel igyekezett távol tartani magától a lányt, hogy megóvja! Aha, toxikus kapcsolat, mi? A sorozat végén van egy jelenetük, amit bármikor nézek végig, folyni kezdenek a könnyeim. Mielőtt Michael lelép a városból egy motoron, végre elmondja Mariának, hogy az első naptól kezdve szerelmes belé, azóta, hogy ellopta a lány kocsiját, és hogy mindig is tudta, hogy Maria az igazi számára. Ezután otthagyja a lányt az út szélén. Emlékszem, azt hittem, ennyi volt, majdnem szétestem. Ám szerencsére visszajött, hogy megmentse Max-et, Maria pedig kijelentette, hogy velük tart, és közölte Michael-lel, hogy ez az ő döntése és bármi is lesz, együtt maradnak. Igeeeen! Köszi univerzum! <3

Joey & Pacey (Dawson és a haverok)

A Dawson és a haverok sorozatban több olyan duó is volt, akiket nagyon szerettem, ám mindössze kettő volt, akiket egyenesen imádtam! Ebből az egyik nem is szerelmespár volt, szóval ebből a listából eleve kiesnek sajnos. Viszont legalább bemutathatom nektek röviden az egyik legcsodásabb párost a sorozatos történelemben. A sorozat amúgy 1998-tól 2003-ig tartott. Nővérem ezt is nézte. Ebből láttam is anno pár részt, de annyira nem kötött le. Aztán néhány éve rávettem magam, és azóta sem bántam meg! Bár számomra érthetetlen okokból kifolyólag sokan Dawsonnal shippelik Joey-t (köztük nővérem is), de nekem rögtön leesett, hogy Pacey-vel mennyire különleges és isteni! Részben fura, hogy így gondolom, mert alapvetően én vagyok az első, aki a barátságból szerelembe forduló kapcsolatok híve, és Joey meg Dawson legjobb barátok voltak kiskoruk óta, Pacey meg az a kissrác volt, aki mindig Joey agyára ment, amikor játszottak. Ám valószínűleg az játszik közre a döntésemben a shippelést tekintve, hogy Joey egy erős személyiség, Dawson pedig egy álmodozó tini volt, aki a rendezővé válással volt elfoglalva szinte mindig. Ja, és a srác önzőségének csak a képzelet szabhat határt. Ellenben Pacey-ről elsőre az lehet az emberek benyomása, hogy mekkora beképzelt barom, aki folyton viccelődik, és még akár felszínesnek is tűnhetett. Azonban idővel szembesülünk nézőként azzal, hogy több van mögötte, mint amit mutat. Míg Dawson igazság szerint nem fejlődött nagyon semerre a jellemét nézve, addig Pacey egy törődő, önzetlen pasivá vált, aki elsőnek vette észre egy barátokkal zsúfolt szobában, ha Joey-t valami bántotta, és aki sokszor a háttérben megbújva, de segített valahogy a lánynak, hogy jobb kedvre derüljön. Aki képes volt elengedni a lányt, akit szeretett azért, hogy Joey boldog legyen. Hogy miért? Mert Pacey leírta saját magát, és nem akarta visszahúzni a ragyogó elméjű leányzót. Az "Igaz Szerelem" nevű hajóját is Joey-nak mutatta meg először, amikor még nem is voltak együtt. Amikor pedig Joey elkezdett festeni, ki volt ott a lány mellett, hogy ebben támogassa? Hát nem Dawson. Bizony, Pacey-ről beszélek! Még egy nyomorult falat is "bérelt" Joey-nak a városban, amire szabadon festhetett. Annyi mindent fel tudnék sorolni, amit azért tett, hogy Joey boldog legyen, és amiért cserébe igazából sosem várt el semmit. Bár sokáig úgy tűnt, ennek a kapcsolatnak végleg befellegzett, de részben egy tragédiának köszönhetően (amiért még mindig fáj a szívem) Joey visszatalált az igaz szerelméhez! Egy haldokló barátjuk terelte vissza a lányt a helyes ösvényre. Így megkaphattuk az áhított Joey-Pacey endgame-et, miközben Dawson híres rendező lett. Így kerek egész a sztori! Ezt a két kis csodát pedig mindig imádni fogom! <3

Cordelia & Angel (Angel)

Róluk már meg is írtam a terjedelmes kritikámat, amiben azt hiszem, kellőképp kiveséztem, miért is szeretem őket annyira. Sosem voltam Buffy-Angel fan, viszont annál inkább "beleszerelmesedtem" Cordelia és Angel kettősébe. Persze nem azonnal, mivel kezdetben az égvilágon semmi sem utalt arra, hogy bármit is kezdenének velük az alkotók. A Buffyban legalábbis zéró szikra volt köztük, de ez így is volt rendjén. Aztán jött a testvérsorozat, amiben Angel volt a főhős. Az ő kis gonoszt üldözős brigádjához csatlakozott be Cordy, és viszonylag hamar shippelni kezdtem őket. A kémia itt már szembetűnő volt az első pillanattól. Istenem, annyira szeretem őket, és annyival jobb befejezést érdemeltek volna. Amúgy 1999-ben kezdődött ez a széria, és öt évad után, 2004-ben ért véget. Bár a végén Cordelia már nem szerepelt benne. Mindez egy szerencsétlen, ugyanakkor nevetséges, már-már "gyerekes" alkotói döntés miatt. A színésznő terhessége miatt mondhatni kirúgták a sorozatból. Hát, gratulálok az idiótáknak. Ezt sosem fogom megbocsátani, ugyanis tönkretettek egy potenciális csodapárt még azelőtt, hogy valóban összejöhettek volna végre valahára. A moduljukban már leírtam, hogy némileg Stefanhoz és Caroline-hoz tudom hasonlítani őket a Vámpírnaplókból, és tekintve, hogy Steroline nálam az örök etalon, gondolom, mondanom sem kell, mennyire odáig vagyok Cangelért is! Mindig is fájni fog értük a szívem, de igyekszem azzal nyugtatni magam (mint oly sok kedvenc párosom esetében, akik nem lehettek endgame), hogy kvázi túl tökéletesek lettek volna a boldog befejezéshez. Ja, mintha ez megnyugtatna. De mindegy, ez van, el kell fogadni az ilyen lehetetlen és abszurd döntéseket, mivel változtatni maximum fanfictionök által tudunk ezen.

Buffy & Spike (Buffy, a vámpírok réme)

És ha már Buffy-univerzum, akkor mégis hogy hagyhattam volna ki innen a Buffy-Spike duót? Te jó ég, a mindeneim! <3 Bár mint már írtam, Angellel valamiért sosem szerettem Buffy-t (valahogy túl "szenvedős" volt még az én mazochista ízlésemnek is), addig Spike-kal első csapásra megszerettem. Még 2009-2010 környékén vetettem bele magam a szériába, és azóta is a Buffy a kedvenc vámpíros sorozatom. Felülmúlhatatlan! Egyébként 1997-ben indult el hódító útjára, aztán 2003-ban finálézott, összesen hét évad után. Most húzom le magam a slozin, de be kell vallanom, valahol a hatodik szezon végén leálltam vele anno, szóval még nem sikerült a végére jutnom, hiába tudom, hogyan végződik a sztori. Rohadtul szégyellem is magam emiatt, de ez a nagy büdös helyzet. A "legjobb" az egészben, hogy olyan régóta nem néztem, hogy lassan ott tartok, hogy nem érdemes onnan folytatni, ahol abbahagytam, mert az emlékeim finoman szólva is ködösek, hanem szépen elkezdem elölről, vagy legalábbis letekerem szépen a már látott epizódokat. Egy csoda volt, tehát tényleg nem értem magamat, hogyan állhattam le a bámulásával. Mindegy, ezen már kár keseregni. A lényeg, hogy a Spuffy páros első blikkre megnyert magának, eskü, már akkor imádtam őket és láttam bennük potenciált, amikor még ki akarták nyírni egymást. Képzelhetitek, mennyire elolvadtam tőlük, amikor már elindult a romantikus sztorivonal. Sajnos a sorozatban nem kaphattak boldog befejezést, mert Spike feláldozta magát azért, hogy a lányt és a többieket megmentse (élete legönzetlenebb cselekedete, és ha néztétek a szériát, tudjátok, ez milyen nagy szó Spike-ot tekintve!), azonban a képregényekben sikerült újra egymásra találniuk! Ez mindenképp vigasztal! <3 :)

Brooke & Julian (Tuti gimi)

A One Tree Hill (Tuti gimi) ÉLETEM SOROZATA! És nem véletlenül írtam ezt csupa nagybetűvel. Soha egy széria sem lesz képes lekörözni. Ráadásul azon kevés sorozatok egyike, amiben minden általam legjobban imádott szerelmespár megkapta az endgame-et. Azért írtam úgy, hogy "legjobban imádott", mert az a szerencsés szitu áll fenn, hogy egy személyt sokszor több karakterrel is shippeltem, mindössze mindegyiknél megvolt az az egyetlen egy ember, akivel a legeslegjobban. Szívem szerint négy párost is kiemelnék a szériából, akik mindent visznek (sőt úgy eleve előkelő helyen vannak a favorit párosaim listámon), azonban visszanézve ezt a posztot, minden sorozatból maximum két duót pakoltam csak bele a felsorolásba, tehát szépen lehűtöm magam, és ezúttal is így teszek. Az egyértelmű volt, hogy ki lesz az egyik pár (velük zárom a sort), aztán hosszas gondolkodás után arra jutottam, hogy a másik kedvenc női karakteremet és az igaz szerelmét emelem ki a többi csoda közül. A sorozat amúgy 2003-ban indult, aztán kilenc csodás évadot megélve 2012-ben köszönt el a rajongóktól. Most áprilisban lesz hét éve...te jó ég! Én pedig rohadt régen elkezdtem már nézni, konkrétan 2006-ban, amikor hozzánk is eljutott szinkronnal. Az évek alatt többször is végignéztem már, konkrétan nemrég fejeztem be ötödjére, de a fenébe is, lehetetlen megunni. És persze nemcsak a romantikus szálak miatt, hiszen a One Tree Hill annyival többről szól, de ebbe most nem óhajtok mélyebben belesüppedni. A lényeg, hogy Brulian párosa viszonylag későn toppant be az életembe, ugyanis Julian a hatodik szezonban bukkant fel a már megismert és megszeretett karakterek életében, fenekestül felforgatva azt, főleg Brooke-ét. Hála az univerzmunak, basszus! Ez a lány már annyit szenvedett, és nagyon-nagyon megérdemelte már, hogy az ő "hercege" megjelenjen az életében. Bár nem volt minden felhőtlen az elején, pláne, mivel Brooke szíve az évek alatt túl sokszor tört darabokra, de Julian türelemmel és végtelen szerelemmel meggyógyította, elnyerte és soha többé el nem engedte! Lett esküvő, és a kis drámájuk után, miszerint talán sosem lehet saját gyerekük, ikreik születtek! Az én kis csodáim, akiket örökké szeretni fogok!

Haley & Nathan (Tuti gimi)

És ha Brulianről így fogalmaztam (akik a One Tree Hill-es szerelmespárok közt második vagy harmadik helyen állnak - nem igazán tudom eldönteni), akkor szerintetek mit kellene írnom Naley-ről, akik nem csupán ebben a szériában a legek legjei, hanem az összes sorozatos páros közt ők a második favoritjaim. Konkrétan Steroline mögött állnak egy hajszállal. Kell ezt még elemeznem? Ugyanis ha kicsit is képben vagytok azzal, hogy mennyire imádom Caroline-t és Stefant, szerintem nem kell kiveséznem, mit jelent számomra az a duó, akik mindössze egy pindurival maradtak le az etalon párosom mögött. Nem biztos, hogy értelmesen képes vagyok szavakba önteni, mit jelent számomra Haley és Nathan. Már az első jelenetüket látva éreztem, hogy mennyire különlegesek, pedig még gyerek voltam akkoriban, amikor nekiestem a szériának. Szóval inkább úgy fogalmaznék, hogy rögtön ők váltak a kedvenceimmé külön-külön. Idővel jobban tudtam értékelni a romantikus momentumokat, és bizony, pillanatok alatt leszűrtem, hogy ők a tökéletesség netovábbjai minden apróbb és nagyobb hibájuk ellenére...vagy éppen azok miatt. Jelenleg nem igazán találom a megfelelő szavakat, de ígérem, amint megírom a moduljukat, azon leszek, hogy legalább fele olyan tökéletes legyen, mint amennyire őket annak tartom. Amíg erre nem vagyok képes, nem is vágok bele a Naley-kritikám megírásába. És szerintem ezzel mindent elmondtam... NALEY FOREVER! <3